A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)
6? •ság előtt megjelenve, és érdekeltségét kimutatva, a tanúskodást ugyanott megtagadhassa. — A polgári törvénykezési rendtartás értelmében kiszabható rendbüntetések neme, ha azok 300 frtot meg nem haladnak, elzárásban állapítandó meg. (XXXV. 11.) .Az 1868. évi L1V. tcz. 193. §-a nem zárja ki feltétlenül az oldalrokonnak alkalmas tanúul elfogadását, hanem azt a per körülményei szerint a bíróság eldöntésére bizza. (XL. 66.) V. Birói szemle és szakértők. Azon szakértőnek véleménye, a ki figyelembe nem vehető körülményekből indul ki a becslésnél, a per eldöntésénél mellőzendő. (XXXIII. 24.) VI. Eskü. Felajánlott főeskü alkalmazása. (XXVII. 50.) A váltóügyből folyó végrehajtás megszüntetése iránti perben a főeskü általi bizonyítás a törvénykezési rendtartás szabályai szerint alkalmazható. (XXVII. 10!.) Csődtömeg elleni perekben a tömeggondnok beleegyezése nélkül a közadós csak kivételesen kinálható meg főesküvel akkor, ha nem forog fen aggály arra nézve, hogy utóbbi a főeskü le nem tétele által a csődhitelezők jogos érdekeit meghiusítja. (XXVIII. 10.) Egyoldalú főeskü megítélése, a midőn a póteskü ajánltatott meg(XXVIII. 50.) A tett látogatások száma tekintetében az orvosnak megítélt egyoldalú főeskü. (XXIX. 61.) Becslő eskü csak akkor ítélhető meg kárösszegre, ha a károsított annak mennyiségére nézve olyan adatokat hoz fel, a melyek alapján a szenvedett kár mennyiségének valószínűsége vélelmezhető. (XXX. 69.) Ha valamely tényállítás valószínűtlen s a per adataiból és a fél habozó védelméből következtetve a valódi tényállás elhomályositására irányul: a bíróság ezen tényállításnak eskü általi bizonyítását mellőzheti. — A bíróság figyelembe veheti azon körülmény bizonyitó erejét is, hogy valamely fél a kinált esküt annak értelmezésére nézve csak fentartással fogadja el. XXXIII. 10.) _A jogutódokként jelentkező kiskorú örökösök helyett azok törvényes képviselője esküre bocsátható. — A ptrtás 244. §-a esetében a jogutódnak, a ki jogelődje helyett esküt tenni akar, nem kell bizonyitania, hogy az esküvel bizonyítandó ténykörülményről saját közvetlen tapasztalatán alapuló tudomása van, mert ily előzetes bizonyítást a törvény nem követel, minthogy ez a körülmény éppen az eskünek képezi tárgyát. Az eskünek általa letehetése csak az esetben van kizárva, ha közvetlen tudomása ellen alapos aggály forog fen. (XXXIII. 71.)