A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

48 után. hogy az örökhagyó ősi riági javait helytelenül jelölte meg. — Annak, hogy a hitbizomány felállítására vonatkozó iniézkedés nem foganatosítható, nem az a következménye, hogy a végrendelet érvénytelen és törvényes örökösödésnek van helye, hanem az, hogy a hitbizományban végrendeletileg kijelölt örökösök az áltános ptkv. 611. és §-ok korlátai között hitbizományilag helyettesitetteknek tekintendők. (XXXVIII. 108.) Az, hogy a halál esetére szóló intézkedéseket tartalmazó okirat bizonyítványnak van czimezve, nincs befolyással tartalmának elbírálására és ha az az 1876: XVI. tcz. 5. §-ában foglalt kellékeknek megfelel, érvényes végrendeletet képez. — Az 1876 : XVI. tcz. 5. §-a csak azt kívánja, hogy a végrendelet tartalmazza azon kijelentést, hogy azt az örökhagyó a tanuk együttes jelenlétében végakaratának elismerte és előttük aláirta, de nem kívánja ezenfelül ezen körülményeknek külön záradékban való bizonyitáát. (XXXIX. 6.) Annak, hogy a végrendelkezésnél az 1876: XVI. tcz. által előirt alaki kellékek megtartattak, magából a végrendeletből kell kitűnni és az e tekintetben fenforgó hiányok tanúvallomások által nem pótolhatók. Ennélfogva érvénytelen azon végrendelet, melynek sem szövegében, sem külön záradékban nincs megemlítve az, hogy a végrendelkező az okirat felolvasása után kijelentette, hogy az okirat végrendeletét tartalmazza és hogy azt kézjegyével látta el. (XL. 3.) Az örökség birtokbavétele. Hagyatékhoz tartozó követelés a kétségtelen örökös által beszavatolás előtt is beperelhető. (XXVII. 45.) Valamely hagyatéki követelés érvényesítésére az örökösök bármelyike jogosult, s ahhoz nem szükségeltetik valamennyi örökös fellépése. Azon körülmény, hogy az örökösök nem mindnyájan léptek fel, csak azt eredményezheti, hogy a követelés bírói kézbe helyezendő el. (XXVIII. 81.) Azon körülmény, hogy valamely örökös a hagyatéki leltárt észrevétel nélkül aláirta, nem fosztja őt meg attól a jogtól, hogy a leltárt utóbb kifogásolja. — A temetési, gyógyítási, leltározási költségek a hagyatéki tömegnek nem folyó kiadásai, hanem adósságai, azok tehát a hagyatéki tömeg állagából megtérítendők. (XXIX. 7.) Midőn az örököstársak az osztályra nézve írásbeli egyezséget kötnek, a mely szerint az egyik örököstárs elfogadja a többi örököstárstól a felajánlott életfogytiglani tartást és ellátást, ebből még nem következik, hogy ezen örököstárs törvényes örökrészéről lemondott és ezen nyilatkozat ilynemű lemondásként akkor sem magyarázható, ha az a szóbeli megállapodás szerint ily czélzattal történt. — Egyes örököstársak a törvényes örökrész megállapításánál nem vonhatják le hagyatéki terhekként a maguk részére azon