A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

22 tétel alatt tekintendő megkötöttnek, hogy ha a haszonélvezetet elveszti, a bérleti szerződés hatálya is megszűnik. — A haszonbérbeadó halála ellen­kező kikötés hiányában a törvényes gyakorlat szerint a haszonbérleti viszonyt meg nem szünteti. — A haszonbérletnél valamely ingatlan haszon­élvezeti joga képezvén a szerződés tárgyát, a dolog természetéből követ­kezik, hogy ha a haszonbérlő a bérbeadó hibájából esik el a haszonbér­lettől, az elmaradt valószínű haszonra is kiterjedő teljes kártalanítást köve­telhet. (XXXII. 26.) A haszonbérlő külön kikötés nélkül is szabadul a haszonbér fizetésének kö­telezettsége alól, ha a bérterület vizáradás folytán hasznavehetetlenné válik. Ily esetben az, hogy a haszonbérlőnek a haszonbérleti szerződés kötésénél a körülményeknél fogva tudomással kellett bírnia arról, hogy a bérterület alacsony fekvésénél fogva gyakori vizöntéseknek volt kitéve és hogy ő e miatt csekélyebb bérösszeget kötött ki: a bérfizetési kötelezett­séget nem állapítja meg. (XXXII. 74.) A fővárosi lakbérleti szabályok 26. §-ának magyarázata. (XXXII. 87.) A bérbeadó a szerződésből eredő minden követelését, hacsak arról világo­san le nem mondott, illetve azt el nem engedte, a bérlet lejárta és az óvadék kiadása után is érvényesiteni jogosult. — Ha a bérlő a bérlet utáni jövedelmi adó fizetését elvállalja, ugy a bérösszeg után kirovott tőkekamat és pótjövedelmi adót megfizetni köteles. (XXXII. 109.) Ha valamely írásbeli szerződés leteltével a haszonbérlet folytattatik, az a vélelem, hogy a haszonbérlet bármelyik fél által kellő időre felmondható. (XXXIII. 35.) A haszonbérleti jognak telekkönyvi bekebelezése csak a haszonbérlőnek ad nyilvánkönyvi általános érvényű jogot, de a bérbeadónak vagy jogutódjá­nak nem; az ingatlan uj tulajdonosa tehát a bérlők ellen a haszonbér ösz­szegére nézve nem hivatkozhatik a telekkönyvbe helyezett bizalomra s nem követelhet több haszonbért, mint a mennyi jogelődjét illette. — Ha a bérlő a lejárat napján nem fizeti meg, vagy nem teszi birói letétbe az esedékes haszonbért, a tulajdonos a haszonbérlet megszüntetésére van jogo­sítva. (XXXIII. 76.) A bérleti szerződés jellege az, hogy a jog illetőleg a tárgy használatáért meghatározott bérösszeg, illetőleg ellenérték legyen kikötve. Ily ellen­értékül az, hogy a használatul átadott helyiségek és tárgyak jó kar­ban fentartandók, nem tekinthető, és ezért a használatnak csakis ezen feltételhez kötött átengedése nem bérleti szerződés. A szerződés ezen esetben még akkor sem tekinthető bérletinek, ha a felek azt valamely, a szerződés kötése után keletkezett iratban bérleti szerződésnek is nevezték. (XXXV. 1.) Azon szerződés, mely a haszonbérelt kőbánya közös használatának kiköté­sére vonatkozik, társasági viszony létesítésére kötöttnek tekintendő és igy joghatályára és kötelező erejére nézve a vagyonközösségre vonat­kozó törvényes szabályok irányadók. — Vagyonközösségre vonatkozó szer-

Next

/
Thumbnails
Contents