A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

197 Btk. 379. és 401. SS- (XXXVII. 57.) A magánokirathamisitásnak ismérvei között a jogtalan anyagi haszonszerzés és a károkozás bekövetkezése nem foglaltatik, mely utóbbi ténykörülmények az okirathamisitásnak a Btk.-ben meghatározott és kimerített ismérveit túlhaladó többletet képeznek, a melyek előfordulnak ugyan a Btk. 379. §-ában, mint a büntetendő csalás létrejöttéhez szükségszerűen megkívántató elemek, de túlhaladják az okirathamisitás tényező elemeit kimerítő cselekvések foglalatját, ehhez tehát a törvény értelmében nem is tartoznak. (XXXVIII. 20.) Váltón előforduló kézjegyhamisitás miatt vád nem a Btk. 403. §-a alapján, hanem csak a 401. §. alapján emelhető. (XXXVIII. 43.) Magánokiratnál, ha valaki nem létező személy nevét irja az okiratra, ez esetben bizonyításra alkalmas okirat, tehát hamisítvány sem létesül, mert a hamisítvány az ellen, kit az jogviszonyban állónak tüntet fel, nem használható; de ha vádlott tzen okmány alapján sértettől pénzt csalt ki. a Btk. 379. §-ába ütköző csalást követett el. (XXXVIII. 103.) Váltóhamisitást képez-e az, mikor a pénzintézet a kölcsönt tulajdonkép szóbeli jótállásra adja s a váltó csak pro forma nyujtatik be, s később kiderül, hogy a váltó hamis. (XXXIX. 43.) Oiirathamisitás. — Megrendelő jegynek és váltónak hamisítása két rendbeli okirathamisitásnak tekintendő akkor is, ha a megrendelő jegy és a váltó ugyanazon egy ügylet folyományaként szerepeltek. — A hamis megrendelő jegynek és váltónak eladása és ez által másnak megkárosítása a hamis okiratnak a 401 -ik §. szerinti felhasználását képezvén, az okirathamisitás tényálladékához tartozik és csalásnak nem minősítendő. (XXXIX. 89.) 406. §. Váltó elégetése. - Btk. 406. §. (XXX. 42.) A ki a végrehajtó iratait szétszaggatja, a Btk. 165. vagy 406. S-ában bünös-e ? (XXXV. 16.) 407. §• Határjelváltoztatás miatt indított ügy megszüntetése vádlott jóhiszeműsége czimén.- Btk. 407. §. (XXXVI. 67.) XXXV. FEJESET. A csalárd és vétkes bukás. 416. SAbból, hogy a kereskedő a lejárt követeléseket vele egyébként viszonyban nem állóknak kifizeti (habár rövid idő múlva csődbe jut is), nem következik az. hogy egyéb hitelezőit megkárosítani akarta volna. — Ha a mérleg-