A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

2 visszahelyezéshez joga, ha a haszonbéri szerződés feltételeinek eleget tett. (XXVII. 107.) A törvény nemcsak a dolgok, hanem a jogok birtokát is védi, s a jog gyakorlatában történt megháboritás visszahelyezési uton orvosolható, hacsak nem bizonyittatik, hogy ama jog titkon, erőszakkal vagy a visszavonhatás feltétele mellett gyakoroltatott. (XXIX. 75.) A sommás visszahelyezési per keretén kivül esik annak a megbirálása, hogy valakit a más nevére telekkönyvezett ingatlanból megillet-e valami és mennyi. — Ha valamely kőfal az illetékes közigazgatási hatóság engedélyével épittetett, e miatt birtokháboritás czimén az panaszt nem emelhet, a ki ezen építkezés ellen annak idején nem tiltakozott. (XXX. 28.) A nyilvánkönyvi tulajdonost az ingatlanok birtoka is rendszerint megilleti. (XXX. 106.) Visszahelyezési perben jogkérdések meg nem oldhatók. — A felében való müvelés iránti szerződés, a melynél fogva valaki valamely földnek megművelését, a termésnek bizonyos része fejében elvállalja, szolgálat és munka teljesítése iránti egyezséget képez és mint ilyen, a föld használatához jogot nem ad. Ennélfogva a feles művelési szerződés sommás uton való visszahelyezésre alapul nem szolgálhat. (XXXII. 52.) A háborított birtokháboritási keresettel felléphet akkor is, ha nem az ingatlannak tényleges birtokbavétele, hanem terményeinek önhatalmú elvitele által történt háboritás ténye, tehát nem az ingatlan maga, hanem az elvitt termény képezi a kereset tárgyát. (XXXIII. 15.) Midőn a közösen használt útnak sorompóján levő zárt az egyik fél a másiknak hozzájárulása nélkül átalakitja és az ahhoz való kulcsot a másiknak át nem adja : ez által birtokháboritást követ el, mely ellen az egy évi békés birtok fenforgása esetében sommás birtokba helyezésnek van helye. (XXXV. 101.) Sommás visszahelyezési per csak akkor indítható, ha felperes egy évi békés birtokot vagy ennek hiányában a birtoklás jogosultságát igazolhatja. (XXXVI. 47-) Ha valamely ház tulajdonosa beleegyezését adta abba, hogy a szomszéd házra meghatározott terv alapján második emelet építtessék és a szomszéd ház tulajdonosa e tervtől el nem tér: akkor nem indíthat sommás visszahelyezési pert a miatt, hogy az építkezés alkalmával az ő falát borító és abból kiálló faldiszitmény le lett tördelve, és hogy az ő falának a diszitménytől megfosztott része a szomszéd ház falához lesz idomítva (XXXVI. 64.) A ki az építkezés ellen annak megkezdésekor vagy tartama alatt az illetékes közigazgatási hatóságnál nem tiltakozott, az az általa eltűrt építkezés miatt annak befejezése után előbbi állapotba való visszahelyezést nem követelhet. (XXXVI. 83.) Az a tény, hogy valaki a másnak magánjogaiba ütköző jogsérelmet a nyilvános közlekedésre szánt utcza egy részének elfoglalása által követte