A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

i38 felétől kézhez vett pénz iránt szabálytalanul és nyert megbízása ellenére intézkedett. (XXXIV. 76.) A büntetőbíróság a bűnvádi ügynek végitélettel való befejezése után az abból származó polgárjogi követelések, tehát az ügyvédi munkadijak iránt is határozni többé nincs jogosítva, minthogy e fölött — tekintet nélkül a kötelezettség, illetőleg a követelésre való jogosultság alapját képező esetre — mint a kötelmi viszonyból származó polgári alakulat felett a bűnvádi ítélet meghozatala után csakis a polgári bíróság van hivatva, a polgári jog formái, esetleg az ügyvédi rdtsban meghatározott szabályoknak megfelelően határozni. (XXXV. 61.) 50 frtot meg nem haladó, megállapított ügyvédi dij iránti kereset a bagatellbiróság elé tartozik. (XXXVI. 69.) 50 frtot meg nem haladó, megállapított ügyvédi dij iránti kereset a sommás bíróság elé tartozik. (XXXVI. 70.) Ha az ügyvéd meghatározott évi fizetés mellett állandó alkalmazást vállal ügyvédi teendők tekintetében, akkor az őt alkalmazótól annak peres ügyei viteléért a meghatározott évi fizetésen felül még külön díjazást nem követelhet, hacsak az ellenkező ki nem köttetett. — Ha az ügyvéd annak daczára, hogy képviseltje személyes bélyeg- és illetékmentesség kedvezményében részesül, ennek peres ügyeiben bélyegeket használt, eme felesleges kiadása megtérítését nem követelheti. — Az ügyvédi költség iránti perben az ügyfél nem helyezheti az adott előlegeket és az ügyvéd által behajtott összegeket viszontkeresetbe, mert az előlegek természetük és czéljuknál fogva elszámolás tárgyát képezvén, az azok visszafizetése iránti viszontkereset lejártnak, valódinak és határozottnak nem tekinthető, s ezen felül mindkét igény az 1874: XXXIV. tcz. 66. §-ában szabályozott eljárásra és a királyi törvényszék hatáskörébe . tartozik. (XXXVII. 36.) Az ügyvéd ügyvédi minőségében teljesített munkájáért dijat akkor is követelhet, ha felétől írásbeli meghatalmazása nincsen. (XXXVII. 87.) A helyettes ügyvédnek helyettesitője elleni költségkövetelése nem a per bírósága, hanem a személyes bíróság elé tartozik. (XXXVIII. 27.) Az 1874 : XXXIV. tcz. 54. §-ának az a kivételes rendelkezése, hogy az ügyvédi dij előzetes megállapítására vonatkozó egyezkedés érvényességéhez okirat szükséges, kölcsönös és az egyezkedő felekre egyaránt kötelező. E szerint az ily megállapodás csakis okirattal, de sem tanukkal, sem főesküvel nem bizonyítható. (XXXVIII. 46.) Az ügyvédi kamara titkára, az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ülésein — a végtárgyalások kivételével — szavazat nélküli előadó lehet és a jegyzőkönyvet minden ülésen vezetheti. (XXXIX. 13.) A hirhajhászat fogalommeghatározásához. (XXXIX. 15.) Kisebb polgári peres ügyben felmerült dijait és kiadásait is perelheti az ügyvéd, még pedig személyes bírósága előtt. (XXXIX. 65.) Már kiérdemelt jutalomdíj utólagos kötelezésének érvényességéhez okirat