A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

i36 Kisebb polgári peres ügyekben a képviseltetési költségeknek az ellenfél terhére való megállapítása fegyelmi vétséget képez. (XXXIV. 63.) Ha a sikkasztás bűncselekménye nincs is a büntetőbiróság által megállapítva a bíró ellen, a birót azonban cselekménye miatt a fegyeimi bíróság szabálytalan kezelés miatt fegyelmi büntetésre itéli: ez elegendő arra, hogy a károsított fél az 1870: VIII. tcz. 79. §-a értelmében a kir. kincstár ellen kártérítési keresetet indíthasson. — A törvényszéki bíró által tlkvi ügyekben előadói minőségben felvett összegek hivatalos minőségben felvetteknek tekintendők, miután ily ügyekben a törvényszéket egyes biró képviseli. (XXXVI. 100.) ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. Ügyvédi költségek iránti kereset a bagatel-biróság elé nem tartozik. (XXVII. 15.) Az ügyvéd díjjegyzékét per utján azon esetben is érvényesitheti, ha felével el nem számolt. (XXVII. 48.) Az ügyvéd, ha a képviseletről le nem mondott, az elvállalt peres ügy befejezése előtt díjkövetelését bíróilag nem érvényesitheti. (XXVIII. 57.) A bűnvádi perben kiérdemelt ügyvédi jutalomdíj és felmerült költség menynyiségének megállapítása mindenkor az eljáró büntető bíróság hatáskörébe tartozik, mert egyedül csak ez képes az összeg helyességét az igazság körülményeinek megfelelően megbírálni. (XXIX. 83.) A végtárgyalás megtartásával s az annak alpján hozott Ítélettel az eljárt kir. törvényszék teendőinek köre teljes befejezést nyervén, az ügyvédnek saját fele, a panaszos saját irányában addig kiérdemelt dijáí és költségei a büntető biróság által utólagosan többé meg nem állapithatók. (XXIX. 101.) Alperes meg nem jelenése daczára tartozik a biróság a perelt ügyvédi díjjegyzékben felsorolt s addig bíróilag meg nem állapított dijakat hivatalból beszerzendő adatok alapján megállapítani. (XXX. 20.) Ha a helyettes ügyvéd a behajtott összeget át nem szolgáltatta, a peres fél közvetlen keresettel ő ellene csak ugy fordulhat, ha a helyettesítés alperes fél előleges értesítése és beleegyezésével történt. (XXX. 70.) Az ügyvédi kamara választmánya nem rendelheti el az iratoknak a kamara fegyelmi bíróságához való áttételét pusztán azon okból, mert a kamarai ügyész kijelentése szerint ő rendes fegyelmi uton kimutatni kívánja, hogy valamely ügyvédjelölt gyakorlatát nem folytatja és főnökének ellenkező tartalmú előterjesztése nem felel meg a valónak. (XXXI. 39.) Az 1874: XXXIV. tcz. 1., 38., 61. és 62. §-aiból nem magyarázható ki oly tilalom, hogy magyarországi ügyvédnek külföldön lebonyolítandó peres és