A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

H7 jogosult eszközölni, mégis ezzel a jogával csak addig élhet, a mig a váltót óvatolás utján, vagy biróság előtt nem érvényesitette, ellenben a már kitöltött váltónak megóvatolása után a váltónak azon alakján, melyben az óvatolva lett, a váltókötelezettek beleegyezése nélkül többé nem változtathat. (XXXVII. 30.) A kitöltetlen váltó tulajdonosa csak a hiányzó lényeges kellékeket töltheti ki, de nem jelölhet ki az intézvényezettnek személyétől különböző más fizetésteljesitőt a váltón. (XXXVII. 173.) Azzal szemben, a ki a váltó értékét felvette, ha a váltón kötelezettként nem is szerepel, az a vélelem áll fen, hogy a váltó értékét a maga részére vette fel. (XXXIX. 45.) Kifogás a váltó alapjául szolgáló ügyletből. (XXXIX. 79.) A váltó tartalmának megváltoztatása esetében a váltó birtokosát terheli a bizonyítás, hogy a változtatás a váltóadóstól származik és igy megállapodásszerű. (XL. 65.) XVII. Külföldi törvényhozás. A váltótörvény 95. §-a szerint a saját hazája törvényei szerint váltóképességgel nem biró idegen a belföldön elvállalt váltói kötelezettségért felelős, ha őt ezen (magyar) törvény szerint a váltóképesség megilleti. Ezen szakasz intézkedésének helyes értelmezése szerint a hazai váltótörvénynek külföldiekre való kiterjesztésénél nem váltói nyilatkozatuk megtételének helye, hanem az a hely irányadó, a hol váltónyilatkozatuk elvállalt kötelezettségüknél fogva joghatályossá válik. Noha tehát az osztrák katonatiszt az osztrák törvények értelmében váltóképességgel nem bir és noha ő a Budapesten kiállított s Budapesten fizetendő váltót Ausztriában fogadta el, váltónyilatkozata hatályos, mert ő Magyarországon teljesítendő váltókötelezettséget vállalt és igy váltóképessége a magyar törvény értelmében bírálandó el, mely pedig a katonatisztet váltóképességétől nem fosztja meg. (XXXI. 17.) Ha a váltó Magyarországon fizetendő, ugy a váltókötelezett szenvedő váltóképessége a magyar váltótörvény szerint ítélendő meg. (XXXV. 56.) XVHE. Az óvás. A váltóóvás érvényességének kérdéséhez. — Ha az óvásban meg van nevezve azon részvénytársaság, melynek megkeresésére, vagyis mely részére az óvás felvétetett, azon physikai személynek megnevezése, ki a váltót a részvénytársaság részéről az óvatoló személyhez hozza, nem szükséges. — Ha az óvásban foglalt körülményekből kitűnik, hogy a telepes a váltó bemutatásánál nem volt otthon, akkor az óvás nem válik érvény-