A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

io8 A fogyó és szaporodó mennyiségben biztosított áruknak a kárkimutatásban kitüntetett mennyiségét és minőségét, tehát a kártérítési követelés valódi­ságát épen ugy, valamint a biztosított és elégett áruknak azt az érté­két, melylyel azok a megsemmisülés idejekor birtak s melynek alapján a kártérítés összege megállapítandó, a biztosított köteles bizonyí­tani. — ítéleti rendelkezésnek a nem felebbező előnyére történt meg­változtatása. — Becslőeskü a biztosított tárgyaknak minősége és szám­szerű mennyiségére nézve nem alkalmazható kizonyitékul, mert az csak akkor ítélhető meg, ha a valódiságára nézve kétségen kívül álló követe­lésnek csupán az összege vitás és ez más módon nem bizonyítható. (XXXVI. 29.) A keresk. törv. 487. §-ához. (XXXVII. 5.) Ha a biztosított a tűzkár elleni biztosítás megkötésekor elhallgatja, hogy korábban már tűzkárt szenvedett és kártérítést kapott, ugy a biztosító a szerződés érvénytelenítését kérheti. — Nem vehető figyelembe a biztosí­tottnak azon védekezése, hogy az ajánlat rovatait nem ő, hanem a bizto­sító ügynöke töltötte ki, mert ha a biztosított az ajánlatot aláirta, az ellene bizonyító erővel bir. (XXXVII. 47.) A kárbiztositásnak a keresk. törv. 463. §-ából folyólag a biztosítottat érhető vagyoni hátrány ellen kell irányulnia és ennélfogva senki sem biztosit­hatja a maga javára másnak vagyonát annak bizonyítása nélkül, hogy neki a biztosított tárgy épségben maradásához vagyoni érdeke fűződik. — Az, a kire másnak vagyona felett a felügyelet és gondozás felelősség mellett bízva van, a fenti elv alapján vagyonilag érdekelve van a rábízott ide­gen vagyon épségben maradásában, és ennélfogva a biztosítási szerző­dést a tulajdonos külön megbízása nélkül is jogérvényesen megkötheti. (XXXVIII. 11.) A keresk. törv. 485. §. 4. pontja ugy a biztosító, mint a biztosított javára megadja azt a jogot, hogy a biztosítási szerződéstől visszaléphessen, illetve, hogy azt a biztosítási dij fizetésének megtagadása által hatálytalaníthassa, ennélfogva az oly dijkötvények, melyek nem az első díjrészletre vonat­koznak, nem peresithetők. (XXXVIII. 18.) A felek között létrejött jégkárbiztositási ügyletről kiállított kötvényben fog­lalt feltételeknek a kár megállapítására vonatkozó határozatai, melyek sze­rint a biztosítási küldöttei által eszközölt kárbecslésnek a biztosított részé­ről el nem fogadása esetében magánúton választandó szakbizottság jár el, mindkét fél irányában hatályosak és kötelező erejűek lévén, azok alól magát egyoldalulag egyik fél sem tekintheti felmentettnek, minélfogva a biztosított által a biztosító hozzájárulása nélkül foga­natositott előleges bírói szemle eredménye figyelembe nem vehető. (XXXVIII. 53.) A keresk. törv. 472. és 481. §-aira való tekintettel a felek a történt kát megál'apitására nézve a biztosítási szerződésben kötelezőleg meghatározón eljárási szabályoktól egyoldalulag el nem térhetnek és ebből folyólag a

Next

/
Thumbnails
Contents