A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

100 bírálásába, hogy a hatóságilag eszközölt elkobzás helyes alapon történt-e. (XXXV. 40.) Az eladót a szerződés teljesítését megtagadó vevő ellenében megillető vagylagos jogok a kereskedelmi törvény 352. §-ában kimeritőleg lévén felsorolva, az eladó más jogot, mint a mely őt ezen szakasz szerint megilleti, nem érvényesíthet. Nem bír tehát joggal ahhoz, hogy az eladott áruknak megtartása mellett elmaradt nyereség czimén azon külömbözet megtérítését követelhesse, a mely a megtartott áru előállítási ára és a megállapított vételár között létezik. (XXXV. 49.) A keresk. törv. alapján és értelmében kereskedelmi forgalom tárgyát képező áruk tekintetében foganatosított nyilvános árverés utján az árverés színhelyén megszemlélhetett árura nézve eszközölt eladás meg nem támadható azon okból, mert az áru az árverési feltételekben kitett minőségnek meg nem felelt. (XXXV. 76.) A keresk. törv. 350. §. 2. pontjában foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a piaczi vagy tőzsdei árral nem biró áruknál vevő a késedelmes eladótól azon kárának megtérítését is követelhesse (keresk. törv. 272. §.), mely az által állott elő, hogy a megrendelt, de nem szállított árukat haszonnal tovább nem adhatta. Ez az elmaradt haszon szakértők által is megállapítható. (XXXV. 92.) Ha vevő a vételár fedezésére kikötött váltók aláírását megtagadta, eladót a váltóhitel természetéből folyólag azon jog illeti meg, hogy követelését azonnal érvényesítse. (XXXV. 99.) Ha az adásvételi ügyletet közvetített ügynök a vevő által ő hozzá intézett rendelkezésre bocsátást az eladónak kellő időben tényleg tudomására hozza, a rendelkezésre bocsátás hatályosan megtörténtntk tekintendő, mert az által az eladó oly helyzetbe jut, hogy jogainak és érdekeinek megóvásáról maga gondoskodhatik. (XXXVI. 9.) Ha differenciális ügylet lebonyolítása alkalmával az adós váltót ad, ez a felek közt uj jogügyletet létesít, mely meghaladottá teszi a régi adásvevési ügyletet, s igy ez utóbbi természetének vizsgálatára többé visszamenni nem lehet. (XXXVI. 28.) Piaczi vagy tőzsdei ár csak árjegyzékkel bizonyítható, nem pedig esküvel vagy szakértőkkel. (XXXVI. 30.) A keresk. törv. 356. §. 2. pontja egyaránt alkalmazandó ugy a 353. §-ban, valamint a 355. §-ban meghatározott azon esetben, midőn a vevő a késedelmes eladó ellenében a törvény által engedett jogok közt szabadon választhat. (XXXVI. 35.) Ha a megbízott az ár meghatározásira jogosítva van, ugy kiterjed hatásköre a dolog természeténél fogva az áru minőségének meghatározására is. Ennek korlátozása csak akkor érvényesithető, ha a szerződő fél arról előzetesen értesíttetett. (XXXVII. 6.) A kereskedő szavatossággal tartozik a vevővel szemben azért, hogy a tőle