A felső bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója (Budapest, 1895)

96 Az által, hogy a vevő a még megérkezése előtt az árumennyiség tekintetéből rendelkezésre bocsátott küldeményt annak megérkezése után mégis átvette, a rendelkezésre bocsátás elejtettnek tekintendő. (XXIX. 3.) Az árunak a teljesítés helyére történt eljutásáig felmerült minden költséges kiadás, tehát az odaszállitás folytán felmerült kövezetvámilleték is, egyéb kikötés hiányában az eladót terheli. (XXIX. 20.) Helyi ügyleteknél sem hagyhatja vevő az eladót hosszabb ideig kétségben a megrendelt áru sorsa iránt. A vevőnek személyes viszonyai — igy telepe helyéről távolléte is — nem birnak befolyással abbeli kötelezettségére nézve, hogy az áru hiányáról és annak el nem fogadásáról az eladót késedelem nélkül értesítse, illetőleg az ilyen értesítésnek távollétében helyettese által leendő megtétele iránt idejekorán intézkedjék. (XXIX. 51.) Az áru megsemmisülésének következményeit a vevő csak abban az esetben viseli, ha az áru neki már át volt adva s igy ő a megvett áru tulajdonosának tekinthető. — Suly szerint megvett fának a vevő nevének kezdőbetűivel megjelölése a megmázsálás történte nélkül jogi átvételnek nem tekinthető, hanem csupán a vétel tárgya közelebbi meghatározására és az átvételnél az azonosság igazolására szolgálónak. — Kit terhel a megsemmisülés folytán okozott kár, ha a vevő az átvételben késedelmes volt ? (XXIX. 5 5-) Az eladó elfogadásától függővé tett vétel csakis vételi ajánlatot képez, melyet az ajánlatot levő jogosítva van mindaddig visszavonni, a mig az az eladó tudomására jutott. — A valamely okiratban előforduló homályos és ennélfogva értelmezést igénylő kifejezés az ellen magyarázandó, ki a homályos kifejezést használta. (XXX. 29.) Elegendő-e, ha a vevő a rendelkezésre bocsátó levél feladását bizonyítja, vagy annak az eladó kezéhez való jutását is kell-e bizonyítania ? — Rendelkezésre bocsátás hiányában az áru a kikötött kellékekkel bírónak tartandó lévén, a keresk. törvény 348. § a sem az ügylettől való elállás, sem a vételár aránylagos leszállítása tekintetében ily esetben helyt nem foghat, hanem vevő a kikötött vételárt tartozik fizetni. — Rendelkezésre bocsátás és kifogásolás hiányában is a vevő csak a tényleg küldött, nem pedig az ennél nagyobb mennyiségben számlázott árut és csak a kialkudott vételárt, nem pedig az ezt meghaladó számlabeli árt köteles megfizetni. (XXX. 41 ) A rendelkezésre bocsátástól való elállás nem zárja ki a vevő azon jogát, hogy az áru minőségi hiánya miatt a kereskedelmi törvény 348. §-a alapján a vételár aránylagos leszállítását követelje. Ha a vevő árleszállítást követel, ő tartozik bizonyítani az áru szerződésellenes minőségét és csekélyebb értékét. (XXX. 69.) Ha a vevő az árut rendelkezésre bocsátja és az eladó ezen rendelkezésre bocsátást elfogadja, ugy a vevőt őrzési kötelezettség nem terheli. — Ha az eladott íaárut az eladó helyezteti el a vevő lerakodó telepén, az eladó'