A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 93. (nov. 13.) §. azok összege 500 frtot tul nem ha­lad, a sommás per birája elé tartozik. (Dt. r. f. III. 297.) 3. A zsinagógákban levő imaszékek ingó vagyonnak lévén tekintendők, ily vagyonra intézett keresetek som­más uton megindithatók, (Dt. r. f. IV. 392.) 4. Készpénzbeli hagyomány kifize­tése iránti kereset, ba annak tárgya 500 frtot tul nem halad a sommás biróság előtt meginditható. (Dt. r. f. X. 708.) 5. Az ugyanazon egy jogalapra fekte­tett, de 500 frtot túlhaladó követelés azon czélból, hogy az sommás uton bepereltethessék, külön keresetek tár­gyává nem tehető. (Dt. r. f. XII. 74.) 6. 500 frtnál nagyobb összegről szóló kötelezvény kiadása iránti kereset, miután a kereset tárgyát közvetve mégis a kötelezvényben foglalt érték képezi, sommás útra nem tartozik. (Dt. r. f. XX. 25.) 7. Magán=zerződéses viszonyra alapi­tott kereset, ha tárgya járulékok nélkül 500 forint értéket tul nem ha­lad, sommás eljárás alá tartozik akkor is, ha legelőelkülönitési és tagositási perből kifolyó költségek behajtása czéljából indíttatott. (Dt. u. f. XIV. 143.) 2. pont a). 8. A szerződésileg kikötött a legrö­videbb törvényut bővebb és szaba­tosb meghatározás nélkül, a sommás eljárással egyértelműnek nem vehető. (Dt. r. f. IV. 386.) 9. Miután a ptr. III. fej. 53. §-a egyedül csak azon eseteket sorolja elő, melyekben az ezen fejezetben megállapított illetőségi szabályoktól való eltérésnek, a megelőző 51. §. második kikezdésében, és 52. §-ában érintett önkéntes alávetés folytán sincs helye, de a harmadik czim első fejezetében eljárási szabályokra, jele­sül a 93. §. b) pontjára1 nem vonat­kozik : a ptr. §. d) pontja ki nem zárja, hogy oly esetekben is, midőn gyámság vagy gondnokság alatti személyek vannak érdekelve, a ren­des perut helyett a sommás perut érvényesen kiköttethessék. (Dt. r. f. VII. 577.)* 10. Tekintve, hogy a jelzáloggal ter­helt ingatlan megvétele által nem csak a bekebelezett tőke és jár. iránti kötelezettség, hanem a bekebelezett kötelezvényben foglalt egyéb felté­telek is, melyek a telekk. rendt. 62. §. utolsó bekezdése értelmében azon okirat tartalma szerint itélendők meg, melynek folytán a bejegyzés megengedtetett, a vevő mint uj tulaj­donosra átháramlanak: a sommás perutnak az adóslevélben foglalt ki­kötése, a jelzálogilag lekötött ingat­lan megvevője, mint harmadszemély ellen, azon adóslevél alapján indi­tandó keresetre is kihat. (Dt. r. f. VIII. 606.):;: 11. Oly okmány alapján, mely a ptrs 93. §. b) s illetve az 1881 :'LIX. t, cz. 13. §. a) pontjának meg nem fe­lel, de melynek valódisága alperes által kétségbe nem vonatik, a som­más perut a felhivott szakaszok sze­rint megállapítható. (Dt. r. f. XIV. 71.) 12. Az egyetemlegesen kötelezett adó­sok egymás elleni viszkereseteire is kihat a sommás perutnak az egye­temleges kötelezettséget megállapitó kötvényben foglalt kikötése. (Dt. r. f. XIV. 75.) 13. A keresk. eljárást szabályozó igazs. min. rendelet 6. §. 8. pontjában em­iitett keresetek eseteiben, melyek rendszerint a kir. törvényszékek ha­tásköréhez tartoznak és csakis a no­1 A 93. b) pontja helyett az 1881 : LIX. t. cz. 1.'!. §-ának a) pontja értendő.

Next

/
Thumbnails
Contents