A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

32 Polg. törvk. rendtartás. 44 — 45. 2. A ptr. 44. ^-;ínak második kikezkezdéee, rnely szerint a bekebelezett vagy előjegyzett követelés behajtása felperes választásához képest az alperesnek vagy személyes bírósága, vagy azon bíróság előtt érvényesíthető, melynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik, alkalmazható-e oly esetben is, midőn a kereset nem az eredeti adós, hanem a zálogjoggal terhelt ingatlan későbbi tulajdonosa ellen az ingatlanból leendő kielégítés eltűrése iránt inditatott? (Dt. r. f. XI. 62.) 3. Az 1881 : LIX. tcz. érintetlenül hagyta az 18G8: LIV. tcz. 44. §-át, a mely szerint a telekkönyvi előjegyzések igazolása kérdésében azon leiekkönyvi hatóság ítél, a melynél az előjegyzés történt, ha a kérdéses igazolási kereset nincs egyszersmind az előjegyzett követelésnek behajtására is irányozva. (Dt. u. f. IX. 173.) 4. Előjegyzett zálogjog igazolására szolgáló keresetek fölött az 1868 : LIY. tcz. 44. ^-ánál fogva azon telekkönyvi hatóság ítél, a melynél az előjegyzés történt. Ezen illetőségtől az idézett törvény 53. §-ához képest eltérésnek nincs helye és az 1881 : LIX. tcz. 6. §-a, mely ingatlan vagyonra vonatkozó dologi jogok érvényesítését czélzó keresetekről szól, érintetlenül hagyta az 1868 : LIV. tcz. 44. §-át (Dt. u. f. XII. 181.) 5. Oly kereset elbírálására, mely nem csupán zálogjogi előjegyzés igazolására, hanem a követelés behajtására van irányozva, nem a telekkönyvi hatóság, hanem az illető birtokbiróság van hivatva. (Dt. u. f. XVI. 107.) (i. Ha a zálogjog előjegyzésének törlése nem az igazolás elmulasztása, hanem a tartozás fen nem állása miatt kérelmeztetik, ezen kérelem önálló keresettel terjesztethetik elő, a melynek elbírálására nem a telekkönyvi hatóság illetékes. (Dt. u. f. XVI. 109.) 7. Zálogjogi előjegyzés igazolása iránti kereset mikor tartozik a telekkönyvi hatóság és mikor a biróság hatáskörébe ? (Dt. u. f. XX. 12.) f 8. (44. sz. teljes-ülési döntvény polgári ügyekben.) Az 1881 : LIX. tcz. Ó. §-a első bekezdésében foglalt intézkedés nem terjed ki azon keresetekre, melyek valamely bekeblezett követelés behajtása czéljából nem a személyes adós, hanem a telekkönyvileg terhelt ingatlan tulajdonosa ellen, a jelzálogból leendő kielégítése végett, indíttatnak; hanem az ilyen keresetekre is az 1808: LIV. tcz. 44. §-a második bekezdésében foglalt non rendelkezés alkalmazandó, mely szerint ezek a keresetek, felperes választásához képest, alperesnek vagy személyes bírósága, vagy pedig azon biróság előtt érvényesíthetők, melynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik. (Dt, u. f. XXIII. 114.) 45, §. Csődügyek. 1. Ha egyetemleges kötelezettség alapján perbe idézett alperesek egyike csőd alá jut, ez nem vonja maga után az eljáró biróság illetéktelenségét a másik alperes irányában. (Dt. r. f. XX. 45.) 2. Külön kielégítésre jogosított hitelező, ha csak a jelzálogul szolgáló tárgyból keres kielégítést, a törv. rendt. szerint illetékes biróság előtt tartozván fellépni, ha a keresetét a csődbíróság előtt indította meg, bár illetékességi kifogás nem tétetett, a csődbíróság Ítélete hivatalból megsemmisítendő. (Dt. n. f. XII. 88.) 3. A külön kielégítési alapul szolgált ingók árverési vételárának felosztása