A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 12. §. között felmerült közszerzemény iránti keresetek, az elválás kérdésének törvényes utoni eldöntése előtt meg nem indithatók. (Dt. r. f. I. 78., I. és II. 60.)* 2. Agytól és asztaltól az 1868. 48. tczikk életbelépte előtt szentszékileg elválasztott, s az időközi áttérés által vegyessé vált házasságbeli nem katbolikus házas fél. maga személyére nézve a végeiválási keresetet saját birósága előtt megindíthatja, miután már a szentszék, mint alperes birósága az 1868. 48. törvényczikk 1. §-a alapján benyújtott végelválás iránti keresetet, habár elutasitólag is elintézte. (Dt. r. f. V. 456.)::: 3. Azon kérdés megvitatása és eldöntése, hogv a kereseti kérelemnek az örökösödési eljárás előrebocsátása nélkül hely adható-e ? az ügy érdemére tartozik. (Dt. r. f. X. 692.) 4. Midőn a helyszíneléskor felvett telekkönyvi birtokos által a birtok átadása iránt inditott perben az alperesként beidézett tényleges birtokos beigazolja, hogy a tulaj donkereset meginditása előtt, a telekkönyvi birtokos ellen telekkönyv-kiigazítási pert tett folyamatba, a tulaj donkereset mikénti eldöntése a kiigazítási per kimenetelétől lévén feltételezve, a birtok kiadására irányzott tulaj don kereset, a polgári trvk. rend. 12. §-a értelmében, mint időelőtti, elutasítandó. (Dt. r. f. VI. 22. ós XV. 4-3.) 5. Az örökösödési kereset azon okból, hogy nincs igazolva, miszerint előzőleg a peren kivül örökösödési eljárás megtartatott-e a ptrs. 12. §-a alapján hivatalból vissza nem utasítható, s a kereset ellenében ezen eljárás meg nem tartása miatt emelt kifogás időelőttiségi kifogásnak lévén tekintendő, ez csak tárgyalás után a véghatározatban dönthető el. (Dt. r. f. XIII. 47.) 6. A kereset beállítása a ptrs. 12. §-a alapján végzésileg, nem pedig ítélettel mondandó ki. (Dt. r. f. X. 680., XIV. 0'.).) 7. Az ügyvéd elleni kártétitési igény egyenesen a rendes bíróság előtt érvényesíthető, a nélkül, hogy előzetesen fegyelmi eljárás lenne szükséges az ügyvéd ellen a kárt okozó tény megállapítása végett. (Dt. u. f. IV. 5.) 8. Tekintve, hogy a vegyes házasságok felbontása iránti keresetek az 1868: XLVIII. tcz. 1. §-a értelmében mindenkor alperesnek házassági birósága előtt inditandók és ezen törvény rendelkezése nem érintetik azon körülmény által, hogy a felek mint római katholikusok, a szentszék altul, még pedig a fenidézett törvények hozatala előtt, ágytól és asztaltól elválasztattak, ekként a vegyessé vált házasságnak felbontása iránti kereset az idézett törvény értelmében illetékes bíróság előtt meg nem indíttatván, annak alapján, a polgári bírósági eljárás elrendelhető sem volt. (Dt. u. f. V. 133.) 9. Felperes követelésének érvényesítésében gátoltnak annak közig, hatóságilag történt letiltása által nem tekinthető ; a letiltás felperes keresetének útját nem állja, hanem csak azt eredményezi, hogy alperes a tartozási összegnek birói kézbe való letételére köteleztessék. (Dt. u. f. IV. 112.) 10. Az 1868 :LIV. tcz. 12. §-a értelmébeni perfüggőség azért még nem tekinthető fenforgónak, mert felperes nő a jbiróság előtt ideiglenes tartás iránt folyamatba tett perét megelőzőleg a törvényszék előtt inditott válóperben az ideiglenes tartást maga részére feltételesen, t. i. az esetre megítélni kérte, ha az ez iránt a járásbíróság előtt indítandó perében a birói illetékesség meg nem állapíttatnék. (Dt. u. f. XIV. 111.)