A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 562—563. §§. 145 rás közben valamely járásbíróság előtt jött létre, ugyan az köteles az iratokat a birtokbirósághoz a bekeb­leztetés eszközlése végett hivatalból beterjeszteni. (Helyesebben az átadási végzést meghozni és a telekkönyvi hatóságot megkeresni.) (Dt. r. f. X. 715.)* 4. A kir. járásbíróság az örökösödési eljárás folyamában előtte létrejött egyezség alapján, ha a hagyaték tárgyát ingatlanok is képezik, az át­adási végzés hozatalára s a telekk. hatóságnak a ptrs. 581. §-a szerinti telekk. bekeblezés eszközlése végett leendő megkeresésére illetékes. (Dt. r. f. IX. 621.) 5. A püspökséget illető törzs- s egyéb vagyonnak az elhalt püspök magán­vagyonától való elkülönítésre első vonalban nz illető közigazgatási ha­tóság s a káptalan megbízottjaiból alakítandó albizottság levén hivatva, a perenkivüli örökösödési eljárás tár­gyát egyedül az elhalt püspök két­ségtelen magánvagyonának elismert tömeg képezheti. (Dt. r. f. XI. 43.) ö.Ajbiróság a ptrs. 586. §-a értelmé­ben csak az egyezség sikerülte esetén levén hivatva hagyaték átadására, mihelyt ellentétes igények mialt az egyezség nem sikerül, tekintet nél­kül arra, hogy igények különböző örökösödési vagy részben tulajdoni jogczimre vannak-e alapítva, a to­vábbi eljárás a törvényszék illetősé­géhez tartozik. (Dt. r. f. XI. 58.) 7. A p. t. rendt. 580. §-a alapján a hirdetményi eljárás csak akkor ren­delhető el, ha ezt az érdekelt örökö­sök mind kérik, mert ha ezek az örökségre nézve ki nem egyezhetnek, az 560. §. c) pontja, s nem az 580. §. szerinti eljárásnak van helye. A halálesetrőli felvétel, mint egy­szerű bemondáson alapuló tanúsít­vány, az örökösödési jogok tekinte­Utmutató. I. tében, csak útmutatásul s nem bi­zonvitékul is szolgálhat. (Dt. r. f. XXIV. 26.) 8. Az iránt, hogy kik lehetnek az ér­dekelt örökösök, első sorban a halál­eset felvétele nyújt tudomást. Ennek beszerzése nélkül valaki csupán saját jelentkezése alapján egyedüli örökös­nek el nem fogadható. (Dt. r. f. XXVIII. 5.) 9. Kimutatva nem lévén, hogy a nagykorú örökösök maguk közt hiva­talos eljárás nélkül kiegyeztek, nem a prts. 580. §-a szerinti hirdetmény kibocsátásának, hanem tárgyalásnak van helye a pts. 582—586. |-ai értel­mében, melyre, ha az örökhagyó la­kása a törvényszék székhelyén kívüli járásbíróság területén volt, az illető járásbíróság mint hagyatéki bíróság van hivatva a pts 562. §-ához képest. (Dt. u. f. VI. 122.) 10. Azon örökhagyók hagyatékára nézve, kiknek utolsó rendes lakhe­lyük oly város volt, melyben a kir. bírósági szervezet életbeléptét meg­előzőleg törvényszék létezett, a birói eljárás a kir. törvényszékek illetősé­géhez tartozik. (Dt. u. f. XI. 209.) 563. §. Előleges biztosítás. 1. Hagyatéki ügyekben az 588-dik §. alapján elrendelt zárlat ellen ki­fogással élni nem lehet. (Dt. II. r. f. 229. I. és II. 174.) 2. A törvény szerint öröklésre hiva­tott személyek bármelyike az osztály megejtése előtt is jogositva van a hagyatéki tömeg kiegészitése vagy biztosítása végett szükségesnek mu­tatkozó joglépések megtételére s igy az örökhagyó adósának beperlésére is; annak, hogy felperes alperesnek a kereshetőség elleni kifogására a be­peresitett követeléshez kizárólagos 10

Next

/
Thumbnails
Contents