A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)
Polg. törvk. rendtartás. 514—515. §§. 137 mással leszámolnak, kölcsönös követeléseik mindkét részről tételenként okadatolva, illetve bizonyítékokkal felszerelve lettek s a per a felek közt érdemileg már le is tárgyaltatott, felhivási perutra utasitásnak lielve nincs. (Dt. u. f. XII. 178.) 514. §. Kétkedés valamely joggal. 1. Midőn valaki oly jogot állit tulajdonát képezőnek, melyről kétséges, hogy az tulajdonát képezi-e vagy nem ? az ellenfélnek joga van őt felhivási per utján ebbeli jogai érvényesítésére szorítani, habár az ebbeli állítás nem czélzatos indokból történt is. (Dt. r. f. XIII. 101.) -2. Kérkedésnek tekintendő, s azért felhivási keresetnek helye van, ha egy ügyvéd által behajtott összegre vonatkozólag valaki, kinek az ügyvéd nem volt meghatalmazott ügyvédje, azt állítja, hogv az összeg őt illeti. (Dt. r. f. XXII. '68.) -3. Kérkedésnek tekinthető-e, ha az eladó a vevőről azt jelenti ki, hogy az neki még egy részével a vételárnak adósa ? — Ha a vevő azt véli, hogy ő az egész vételár kifizetéséről az eladótól elismervényt követelni jogosítva van, felhivási per vagy közönséges per utján érvénvesitendő-e ezen követelés ? (Dt. u. f.'lV. 2.) 4. Joggal való kérkedésnek köz'gazgatási hatóság részéről történte esetén a sértett fél elől nincs elzárva a prdts 514. és következő §-aiban szabályozott felhivási kereset és birói ejjárás utja. (Dt. u. f. XVI. 19.) ÍJ. A kérkedés miatti felhivási per intézményének az a czélja, hogy annak, ki ellen joggal való kérkedés történt, egyéb perut nem létében alkalom nyujtnssék arra, hogy a kérkedőt vélt jogának záros határidőn belüli érvényesítésére keresettel szoríthassa. Az ellen tehát, a ki a kérkedés határát túllépve a kérdéses jogot tényleg gyakorolja, nem indítható felhivási per, hanem esetleg csak a tényleg gyakorolt jognak érvénytelenítésére és a használat megszüntetésére lehetne keresetnek helye. (Dt. r. f. XX. 81.) 515. §. 1. A felhivási kereset folytán a felhívott fél részére nyilatkozata, illetve keresete beadására a ptrs 515. §-a szerint kitűzött határidő záros határidőnek nem tekintendő. (Dt. r. f. XII. 111.) Számadási per. (A prts. 518—521. íj-ai helyébe léptek a novella SÍ—88. §§-ai.) 1. Számadásra felhivási per utján nem kötelezhető a felhívott, ha a felhívó nem igazolja azt, hogy a felhívott akár felhívó megbízásából, akár mint megbízás nélküli ügy viselő oly tárgyat kezelne vagy kezelt, mely felett felhivónak rendelkezési jogosultsága lenne. (Dt. r. f. XXVII. 25.) 2. Semmis, képez, ha a számadás kifogásolápa kötelességének kérdése a számadás helyességének kérdésével összefoglaltatik s mindkettő közösen tárgyaltatik s egy határozattal döntetik el s ez végzés alakjában hozatik. (Dt. r. f. XXII. 4-3.) 3. Semmiséget képez, ha felhivási perben a bíróság azon kérdés eldöntése helyett, hogy a felhívásnak van-e helye vagy nincs : bizonyítási eljárást rendel oly körülmények felett, melyek a felhívásnak helytadásával a megindítandó per körébe tartoznának. (Dt. r. f. XXIII. 18.)