A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 514—515. §§. 137 mással leszámolnak, kölcsönös köve­teléseik mindkét részről tételenként okadatolva, illetve bizonyítékokkal felszerelve lettek s a per a felek közt érdemileg már le is tárgyaltatott, felhivási perutra utasitásnak lielve nincs. (Dt. u. f. XII. 178.) 514. §. Kétkedés valamely joggal. 1. Midőn valaki oly jogot állit tulaj­donát képezőnek, melyről kétséges, hogy az tulajdonát képezi-e vagy nem ? az ellenfélnek joga van őt fel­hivási per utján ebbeli jogai érvé­nyesítésére szorítani, habár az ebbeli állítás nem czélzatos indokból tör­tént is. (Dt. r. f. XIII. 101.) -2. Kérkedésnek tekintendő, s azért felhivási keresetnek helye van, ha egy ügyvéd által behajtott összegre vonatkozólag valaki, kinek az ügyvéd nem volt meghatalmazott ügyvédje, azt állítja, hogv az összeg őt illeti. (Dt. r. f. XXII. '68.) -3. Kérkedésnek tekinthető-e, ha az eladó a vevőről azt jelenti ki, hogy az neki még egy részével a vételárnak adósa ? — Ha a vevő azt véli, hogy ő az egész vételár kifizetéséről az el­adótól elismervényt követelni jogo­sítva van, felhivási per vagy közönsé­ges per utján érvénvesitendő-e ezen követelés ? (Dt. u. f.'lV. 2.) 4. Joggal való kérkedésnek köz'gaz­gatási hatóság részéről történte esetén a sértett fél elől nincs elzárva a prdts 514. és következő §-aiban szabályo­zott felhivási kereset és birói ejjárás utja. (Dt. u. f. XVI. 19.) ÍJ. A kérkedés miatti felhivási per intézményének az a czélja, hogy annak, ki ellen joggal való kérkedés történt, egyéb perut nem létében alkalom nyujtnssék arra, hogy a kér­kedőt vélt jogának záros határidőn belüli érvényesítésére keresettel szo­ríthassa. Az ellen tehát, a ki a kér­kedés határát túllépve a kérdéses jogot tényleg gyakorolja, nem indít­ható felhivási per, hanem esetleg csak a tényleg gyakorolt jognak ér­vénytelenítésére és a használat meg­szüntetésére lehetne keresetnek helye. (Dt. r. f. XX. 81.) 515. §. 1. A felhivási kereset folytán a fel­hívott fél részére nyilatkozata, illetve keresete beadására a ptrs 515. §-a szerint kitűzött határidő záros határ­időnek nem tekintendő. (Dt. r. f. XII. 111.) Számadási per. (A prts. 518—521. íj-ai helyébe léptek a novella SÍ—88. §§-ai.) 1. Számadásra felhivási per utján nem kötelezhető a felhívott, ha a fel­hívó nem igazolja azt, hogy a felhí­vott akár felhívó megbízásából, akár mint megbízás nélküli ügy viselő oly tárgyat kezelne vagy kezelt, mely fe­lett felhivónak rendelkezési jogosult­sága lenne. (Dt. r. f. XXVII. 25.) 2. Semmis, képez, ha a számadás ki­fogásolápa kötelességének kérdése a számadás helyességének kérdésével összefoglaltatik s mindkettő közösen tárgyaltatik s egy határozattal dön­tetik el s ez végzés alakjában hozatik. (Dt. r. f. XXII. 4-3.) 3. Semmiséget képez, ha felhivási perben a bíróság azon kérdés eldön­tése helyett, hogy a felhívásnak van-e helye vagy nincs : bizonyítási eljárást rendel oly körülmények felett, me­lyek a felhívásnak helytadásával a megindítandó per körébe tartozná­nak. (Dt. r. f. XXIII. 18.)

Next

/
Thumbnails
Contents