A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 320. §. 133 lethozatalra, mindazonáltal a felebbviteli bíróság ernlitett batározata is ítélet alakjában hozandó meg s ily ítélet ellen további felebbezés alkalmazható. (Dt. r. f. XIX. 1.) 9. Oly esetben, midőn a perújításnak hely nem adatik, az alapperbeli ítélet hatályában megmaradván, az azzal eldöntött ügy érdemének njabbi eldöntésébe a bíróság a ptrs. 320. §-a alapján sem bocsátkozhatok. (Dt. r. f. XIX. 31.) 10. Ujitott perben az elsőbiróság a perújításnak helyt nem adván s így az ügy érdeme felett ujabb ítéletet nem is hozván, a felebbviteli bíróság hivatalbóli semmiséget követ el, midó'n azon ügyben a perújításnak helyt adván, az ügv érdeme felett is határoz. (Dt, r. f. XXII. 12.) 11. A harmadfokú bírósági rendszerrel összeegyeztethető' nem lévén, hogy a harmadbiróság oly ügyben, melyben az alsóbiróságok nem ítéltek, egyedül s véglegesen döntsön : akkor midőn a két alsóbiróság a perujitási kérelemnek helyt nem adott, a harmadbiróság annak helyét találván, az alapperben eldöntött ügy érdemében ítéletet nem hozhat. (Dt. r. f. XXIV. 17.) 12. Tekintve, hogy a perr. 320. §-a, mely szerint a perújítás kérdése az alapperben eldöntött ügy érdemével -együtt tárgyalandó és itéletileg döntendő el, feltételezi, mikép az alapperben hozott ítélet maga sérelmes s a perújítással ujabb kedvező ítélet kieszközlése czéloztatik, miből önkényt folyik : hogy perújításnak egyátalában nem lebet helye, a midőn nem maga az alapperben hozott Ítélet sérelme?, hanem az ítélet után liozott valamely határozat vagy beállott következmény; tekintve továbbá, hogy egyedül akkor lehet perújítással élni, midőn az alapperben liozott Ítélet a tárgyalás elmulasztása, vagy valamely perirat be nem adása miatt vált sérelmessé ; tekintve végre, hogy az oly keresettel, melyben a perújítás egyedül az esküjelentkezési, vagy eskütételi határnap elmulasztása miatt kéretik, miután ily perújításnak fönnebbiek szerint egyáltalában helye nem lehet, teljesen perrendellenes eljárás folyamatba tétele czéloztatik: az ily kereset hivatalból visszautasítandó. (Dt. r. f. XXV. 4.):;: 13. A perújítás nem képezvén magában álló uj pert, hanem csak az alapper felvehetésére s újból eldönthetésére megengedett jogorvoslatot: a perújítás megengedésével tehát az előbbi állapot állván helyre, azaz felébredvén az alapper s ez az ujitott perrel együttvéve mint egy egész lévén elbírálandó : azon esetben, ha a perújításnak jogérvényesen hely adatott, nem lehet felperest keresetével elutasítani azon oknál fogva,, hogy az alapper megindításakor fenállott keresetjoga az ujitott perbeli kereset beadásakor elévült. (Dt. r. f. XXIII. 26.) 14. Ha az ujitott perben ujitott alperes meg nem jelent, az marasztalandó abban az esetben is, ha újító felperes semmi olyan ujabb ténykörülményt vagy bizonyítékot fel nem hozott, mely az alapperben keletkezett ítéletnek hatályon kivül helyezésére indokul szolgálhatna, ha az anyaperben ugyan már előadott, de ott nem bizonyított tények, a meg nem jelenés folytán beismerteknek vélelmezendők, a marasztalásra kellő alapul szolgálnak, s felperes bizonyítékai által meg nem czáfoltatnak. (Dt. r. f. XXV. 20.) 15. Habár a perujitási keresethez csatolt vagy abban felajánlott bizonyítékok az anyaperben nem használt