A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás, nov. 39—41. §4$. 125 12. A másodbiróság alaki törvénysértést követ el azáltal, hogy a hozzá intézett felebbezés tárgyát nem képező keresethetőségi jogot megállapítja és az elsőbiróságot, a mely már az ügy érdeme fölött itélt, érdemleges határozat hozatalára utasitja. (Dt. u. f. V. 84.) 13. Ha válóperben a fél az elsőbiróság Ítéletét oly pontokra is felebbezte, melyek hivatalból megvizsgálás tárgyát nem képezik s a kir. tábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyván, az iratokat felülvizsgálat végett a kir. Curiához felterjeszti, ez a kir. tábla részéről hivatalból észlelendő semmiséget képez, minthogy teljes helybenhagyásnál a kir. tábla azon intézkedése, melylyel az iratoknak hivatalból felterjesztését elrendeli, a mennyiben ez által a hivatalból meg nem vizsgálható pontokra nézve a fél felebbezési jogától elzáratnék, lényeges alaki sérelmet foglal magában. (Dt. n. f. VI. 75.) 14. ítélet megsemmisítése az 1881 : LIX. t.-cz. §. o) pontja alapján. (Dt. u. f. Vm. 85.) 15. Mi értendő az érdemben való határozathozatal alatt ? (Dt. u. f. VIII. 86.) 16. Valamely ügy csak akkor lévén alaposan elbírálható, ha az ahoz tartozó összes iratok a határozatot hozó bíróság előtt fekszenek, a részleges iratok alapján hozott határozat megsemmisítendő. — Oly peren kívüli ügyek, melyek a tény azonosságánál fogva összefüggnek, a felső bíróság által együttesen döntendők el; ellen kező elintézés a hozott határozat megsemmisítését vonja maga után. (Dt. u. f. X. 98.) 17. Oly esetben, midőn sommás eljárásban az elsőbiróság az illetékesség elleni kifogást elvetette s ennek folytán az 1881: LIX. tcz. 15. §-ához képest érdemileg itélt, a másodbiróság pedig a végzés ellen az ítélet elleni felebbezésben keresett orvoslás daczára a bírói illetékesség kérdésében tüzetesen nem határozott és érdemben itélt, ezen körülmény az eljáró bíróság által hozott, a bírói illetékességet megállapító végzés másodbirósági helyeslését pótolja s nem képez oly szabálytalanságot, mely az 1881 : LIX. tcz. 30. §-ának o) ponlja alapján a másodbirósági ítélet megsemmisítését vonhatná maga után. (Dt. u. f. X. 161.) IS. Az ügyvéd nem kérvénynyel s nem perenkivüli uton, banem az 1874: XXXIV. tcz. 58. §-hoz képest csak keresettel s per utján érvényesítheti oly díjjegyzékét, mely az általa vitt perben nem lett még az 1868: LIV. tcz. 252. §-a szerint megállapítva. — Az 1881 : LIX. tcz. 39. §. o) pontja alapján tehát megsemmisítendő a bíróság batározata s eljárása akkor, midőn a kérelmező ügyvéd dijait s költségeit peren kívül a meghatalmazó fél meghallgatása nélkül állapította meg végzésileg. (Dt. u. f. XI. 15.) (nov.) 41. §. Végzés és ítélet másodfokban. 1. Ha az első bíróság időelőttiség indokából, de egyszersmind a per érdemére vonatkozó indokból is utasitotta.el felperest, a per az első bíróság által érdemben elbíráltnak tekintendő s a kir. tábla által a kereshetőség kérdésével együtt a per érdeme is elbírálandó. (Dt. n. f. ÜL 17.) 2. Ha a másodbiróság felperest csak alperesség hiányából utasította el és a per érdemét felülvizsgálata tárgyává nem tette, e per érdemére kiható ítélet hozatalára utasítandó, ha a harmadbiróság az alperesség