A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

2 Polg. törvk. rendtartás. 4 6. 4. |. (nov. 2. §.) Legfőbb bíróság. 1. Annak elhatározása, mely nyelven történjék a perirat beadása, első vonalban az eljáró bíróságot illeti ugyan, miután azonban a perbeli beadványoknál használandó nyelv kérdése uem a ptr., hanem a közjogi természetű 18G8. 44. tczikkben van szabályozva : a nyelv kérdésére vonatkozó és természeténél fogva inkább közigazgatási jellegű intézkedés által netán okozott sérelem a ptrsban szabályzott jogorvoslatok tárgyát nem képezheti. (Dt. r. f. VII. 555.) 2. A kir. biróságok és az árvaszékek között felmerülő illetékességi összeütközések elintézésére nem a m. kir. Curia, hanem a m. kir. minisztérium van hivatva. (Dt. r. f. XII. 85.) A periratok mellékletei ezek kiegészítő részét képezvén : a kir. semmitőszéknek 1872. szeptember 18-iki azon megállapodása, mely szerint a perbeli beadványoknál használandó nyelv kérdésére vonatkozó, s természeténél fogva inkább közigazgatási jellegű intézkedés által netalán okozott sérelem a ptrban szabályozott jogorvoslatok tárgyát nem képezhetik, kiterjed a perbeli beadványok mellékleteire is. (Dt. r. f. XVI. 21.)]: 4. Tekintve, hogy az 1868. évi 44. tvczikk 9. § a mindazon polg. és bűnvádi perekben, melyek ügyvéd közbenjöttével folytatandók, az elsőbiróságnál a perlekedés nyelvére nézve az eddigi gyakorlat fentartása rendeltetett ; oly bíróságnál, melyeknél a bírói szervezet előtt a perlekedés más, mint magyar nyelven is folytattatott: a ielfolyamodás visszautasítására az, hogy ez nem az állam hivatalos nyelvén lett beadva, indokul nem szolgál. (Dt. r. f. XX. 17.) 5. A magánjogi viszony elbírálásánál az alapul vett miniszteri rendelet bíróilag magyaráztatván, ezen bírói magyarázat ellenében ugyanazon legf. hatóság későbbi rendelete birói figyelembe nem vétethetik. (Dt. r. f. XX. 84.) 5. (nov. §.) Előadás és határozathozatal. 1. Azon körülmény, hogy valamely birói határozat hozatalánál több bíró vett részt, mint a törvényben előírva van, hivatalból figyelembe veendő semmiséget képez. (Dt. r. f.VII. 529.)* 2. A ptr. szerint elintézendő ügyekben előadó csak a szavazati joggal felruházott biró lehet; e szerint a törvényszéki jegyzőnek előadókénti közreműködésével hozott haíározat semmis. (Dt. r. f. VII. 552. és IX. 649.)* 3. A törvényszék, mint telekkönyvi hatóság előtt indított keresetekben is, a telekkönyvvezető, mint előadó, a határozatok hozatalánál részt nem vehet. (Dt. r. f. IX. 626.):;: 6. §. Ügyvit. szabályok. 1. Azon körülmény, hogy valamely per a felsőbb bírósagoknál mely (polgári vagy váltó) tanácsban intéztetett el, semmiségi okul nem szolgálhat. (Dt. u. f. XIII. 75.) 2. Az előadói vélemény az által, hogy ahhoz a birák többsége hozzájárul, az elnök kijelentése nélkül még határozattá nem emelkedvén: nincs eltiltva, hogy a birák meghallgatása után az elnök saját véleményét nyilvánítván, az előbb szavazott birák ahhoz csatlakozzanak, s a határozat az ekkép alakult vélemény szerint mondassák ki. (Lásd ügyv. szab. 146 §.) (Dt. r. f. XXIII. 25.)