A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

112 Polg. törvk. rendtartás. 248—249. §§. kiadások időveszteség s munkaszaporulathoz mérlegelve, a perköltségek s dijak nagyobb összegben állapitandók meg, habár ez magát a kereseti összeget megközeliti is. (Dt. r. f. XXV. 28.) 7. Ha az alsó biróságok felperest kereseti követelésének egv részével kereseti jog hiánya miatt elutasították és a kir. Curia felperes kereseti jogát fenforgónak találja, akkor a kir. Curia nem hoz érdemben Ítéletet, hanem felperes kereseti jogát megállapítottnak mondja ki és az eljárt) bíróságot az ügynek ezen kifogás mellőzésével való érdemleges elintézésére utasítja. (Dt. u. f. I. 91.) 8. A fél kérelmén túlterjeszkedés esete fen nem forog, ha a tagadott elfogadói aláírás valódiságának igazolása végett eskü általi bizonyítást fel nem ajánlott felperes a felsőbb bíróság által keresetétől feltétlenül elmozdittatik, habár alperes felebbezésében a részére megítélendő esküfeltételezett elutasítást kért. (Dt. u. f. II. 109.) 9. Ha a kereset a házasság megsemmisítésére irányoztatik, a bíróság ezen kereseti kérelemhez tartozik ragaszkodni, és ha ettől eltérőleg a házasságot felbontja, semmiséget követ el. (Dt. u. f. V. 1.) 10. Kártérítési perben felperesnek kamatok meg nem Ítélhetők, a menynyiben az, vajon történt-e és mennyiben kártétel, és mennyi a kárösszeg, csak a bírói ítélet hozatalától függ, ennek jogérvényessége előtt tehát alperes a fizetés tekintetében késedelmesnek nem tekinthető, (Dt. u. f. VII. 10.) 11. Ha fizetési határidőül azon időpont köttetett ki, midőn alperes sorsa javulni fog, alperes vagyoni helyzetének és fizetési képességének megállapítása nem tartozik a végrehajtási eljárás körébe, hanem mint időelŐttiségi kifogás a perben is érvényesíthető és döntendo el. (Dt. u. f. XXVI. 111.) \*2. A ki adásvevési szerződés alapján tulajdont keres, az a szerződés érvényesítését czélozza. A bíróság tehát a kereseti kérelem határain tul nem terjeszkedik, ha a kereset keretén belül a szerződés érvényessége kérdésében határoz. (Dt. u. f. XXIV. 18.) 249. §. 1. Több felperestársnak a perköltségek fizetésében lett elmarasztalásakor, egyetemlegesen fizetési kötelezettség csak azon esetben létezik, ha ez a marasztaló határozatban ha tározottan kimondatott. (Dt. r. f. IV. 33C.V:: 2. A zálogváltási per folytathatósága kérdésének a per érdemével együttes eldöntése az ősiségi nyílt parancs életbelépte után indított ilynemű pereknél a ptr. által kizárva nincs. (Dt. r. f. V. 445.) 3. Ingatlanokra vonatkozólag, valamint a végrehajtás, ugy a viszvégrehajtáö is külön beadvány által levén kérendő, ha perújítás folytán a perujitó fél nyertes lett is, az alapperbeli ítélet alapján tőle lefoglalt ingatlanra a végrehajtást magában az ítéletben elrendelni nem lehet. (Dt. r. f. V. 475.) 4. Vagyonközösség megszüntetése, s e czélra az adósságokkal is terhelt közös birtok elárvereztetése iránti perben, a vételár felosztása az ítéletben magában meg nem állapitható. (Dt. r. f. IX. 670.) 5. Ha nem forog fen oly cselekmény vagy szerződés, mely egyetemleges kötelezettséget állapit meg, és felperes mégis egyetemleges marasztalást kér, alperesek daczára ennek csak aránylagos a részükre eső részben marasztalandók, még ha a köte-