A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

112 Polg. törvk. rendtartás. 248—249. §§. kiadások időveszteség s munkaszapo­rulathoz mérlegelve, a perköltségek s dijak nagyobb összegben állapitan­dók meg, habár ez magát a kereseti összeget megközeliti is. (Dt. r. f. XXV. 28.) 7. Ha az alsó biróságok felperest ke­reseti követelésének egv részével kere­seti jog hiánya miatt elutasították és a kir. Curia felperes kereseti jogát fenforgónak találja, akkor a kir. Curia nem hoz érdemben Ítéletet, hanem felperes kereseti jogát megállapított­nak mondja ki és az eljárt) bíróságot az ügynek ezen kifogás mellőzésével való érdemleges elintézésére utasítja. (Dt. u. f. I. 91.) 8. A fél kérelmén túlterjeszkedés esete fen nem forog, ha a tagadott elfogadói aláírás valódiságának iga­zolása végett eskü általi bizonyítást fel nem ajánlott felperes a felsőbb bíróság által keresetétől feltétlenül elmozdittatik, habár alperes felebbe­zésében a részére megítélendő eskü­feltételezett elutasítást kért. (Dt. u. f. II. 109.) 9. Ha a kereset a házasság megsem­misítésére irányoztatik, a bíróság ezen kereseti kérelemhez tartozik ragasz­kodni, és ha ettől eltérőleg a házas­ságot felbontja, semmiséget követ el. (Dt. u. f. V. 1.) 10. Kártérítési perben felperesnek ka­matok meg nem Ítélhetők, a meny­nyiben az, vajon történt-e és mennyi­ben kártétel, és mennyi a kárösszeg, csak a bírói ítélet hozatalától függ, ennek jogérvényessége előtt tehát al­peres a fizetés tekintetében késedel­mesnek nem tekinthető, (Dt. u. f. VII. 10.) 11. Ha fizetési határidőül azon időpont köttetett ki, midőn alperes sorsa ja­vulni fog, alperes vagyoni helyzetének és fizetési képességének megállapítása nem tartozik a végrehajtási eljárás körébe, hanem mint időelŐttiségi kifogás a perben is érvényesíthető és döntendo el. (Dt. u. f. XXVI. 111.) \*2. A ki adásvevési szerződés alapján tulajdont keres, az a szerződés érvé­nyesítését czélozza. A bíróság tehát a kereseti kérelem határain tul nem terjeszkedik, ha a kereset keretén be­lül a szerződés érvényessége kérdésé­ben határoz. (Dt. u. f. XXIV. 18.) 249. §. 1. Több felperestársnak a perköltsé­gek fizetésében lett elmarasztalása­kor, egyetemlegesen fizetési kötele­zettség csak azon esetben létezik, ha ez a marasztaló határozatban ha tározottan kimondatott. (Dt. r. f. IV. 33C.V:: 2. A zálogváltási per folytathatósága kérdésének a per érdemével együttes eldöntése az ősiségi nyílt parancs életbelépte után indított ilynemű pe­reknél a ptr. által kizárva nincs. (Dt. r. f. V. 445.) 3. Ingatlanokra vonatkozólag, vala­mint a végrehajtás, ugy a viszvégre­hajtáö is külön beadvány által levén kérendő, ha perújítás folytán a per­ujitó fél nyertes lett is, az alapper­beli ítélet alapján tőle lefoglalt ingat­lanra a végrehajtást magában az íté­letben elrendelni nem lehet. (Dt. r. f. V. 475.) 4. Vagyonközösség megszüntetése, s e czélra az adósságokkal is terhelt közös birtok elárvereztetése iránti perben, a vételár felosztása az ítélet­ben magában meg nem állapitható. (Dt. r. f. IX. 670.) 5. Ha nem forog fen oly cselekmény vagy szerződés, mely egyetemleges kötelezettséget állapit meg, és fel­peres mégis egyetemleges maraszta­lást kér, alperesek daczára ennek csak aránylagos a részükre eső rész­ben marasztalandók, még ha a köte-

Next

/
Thumbnails
Contents