A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

110 Polg. törvk. rendtartás. 246. §. odaítélt fó'eskütó'l feltételezett ítélet által elutasittatott, és alperes a letett eskü hamis volta iránti büntető perben a hamis eskü vádja alól harmadbírósági ítélettel felmentetett; az alperes által azután a felperes ellen a birtok átadása és az időközi haszonvételek megfizetése iránt indított perben a haszonvételek csakis a lefolyt büntető perben hozott harmadbirósági ítélet kiadmányozását rendelő végzés napjától számítva itélendők meg, mert ezen napig a perbeli alperes jóhiszemű birtokosnak tekintendő (Dt. r. f. XXVIII. 115.) 20. A per folyamában felmerült adatok a kereset elbírálásánál, bíróilag akkor is figyelembe veendők, ha az illető peres fél azokra a perben tüzetesen nem is hivatkozik. (Dt. u. f. XVI. 41.) 21. A kereset nem annak elnevezése, hanem béltartalma szerint bírálandó meg. (Dt. u. f. XX. 83. 22. Tárgyalás során alperes a kereset időelőttisége miatt kifogást elő nem terjesztvén : a bíróságok Ítéleteikben ezen az alperesek által nem érvényesített kifogás bírálatába nem bocsátkozhatnak. (Dt. u. f. XV. 32.) 23. A másodbiróságnak örökösödési perben hozott olyan ítélete, melylyel az elsőbiróság a per érdemleges elbírálására utasíttatott, végitéletet nem képezvén, res judicatát ama kérdésre nézve sem tartalmazhat, hogy van-e a felperesnek kereseti joga az örökhagyó végrendeletének érvénytelenítésére. (Dt. u. f. XXIII. 33.) 246. §. A határozat nemei. 1. Midőn az alsóbiróság felperest keresetével mint időelőttivel utasította el, a felebbviteli bíróság, ha a keresetet ilyennek nem tekinti, a perügy érdemi eldöntésébe nem bocsátkozhatok, hanem elébb az alsóbiróságot köteles, ítéletének feloldása mellett, az érdembeni ítélethozatalra utasítani. (Dt. r. f. V. 411.) 2. Azon esetben, midőn az alsóbiróság a keresetet időelőttiség miatt utasította vissza, ha a felebbviteli bíróság a keresetet időelőttinek nem találva, végzés által az alsóbiróságot a kereset érdemében leendő Ítélethozatalra utasítja, ezen eljárása szabálytalannak nem tekinthető. (Dt. r. f. V. 452.) 3. Alperesnek helytelen képviselet mellett történt perbeidéztetése esetében nem a kereset ítélettel való elutasításának, hanem az eljárás végzósileg leendő beállításának van helye. (Dt. r. f. IX. 630.) 4. Tekintve, hogy a ptr. 2í(>. §. szerint a per érdeme ítélet, minden más kérdés pedig végzés által döntendő el, felhívási kereset felett, a ptr. 517. §-a esetében, a kérdés alatti jogot a felhívottra nézve érvénytelennek nyilvánító, s ekként az ügy érdemében hozottnak tekintendő határozat ítélet alakjában mondandó ki. (Dt. r. f. IX. 668.)* 5. Az esetben, ha felperes keresetétől a főügyre nézve eláll, de a költségek tekintetében azt fentartja, az ezek iránti határozat ítélet alakjában hozandó meg. (Dt. r. f. IX. 673.) 0. Midőn a kereset a ptr. 12. ^-a alapján az okból utasittatik vissza, mert azt más bíróságnál folyamatban levő tárgyalásnak kell megelőznie, a visszautasító határozat végzés alakjában hozandó meg. (Dt. r. f. X. 680.) 7. A perújítás kérdése az esetben is, ha a perújításnak hely nem adatik, ítélet által döntendő el. (Dt. r. f. X. 685.)* 8. Tekintve, hogy a ptrs 320. §-a szerint, a perújítás kérdése az alapperben eldöntött ügy érdemével együttesen