A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 238-239. §. 105 26. Kártérítés megítélése városi hatóság ellen gyártelep betiltása és a betiltási határozatok jogerőre emelkedése előtti foganatosítása miatt. — Becslő eskü a kártérítési összegre. — Szakértők becslése. A kirovott adóösszeg nem szolgálhat a kártérítési összeg megállapítására. (Dt. u. f. VIII. 70.) 27. Becslő eskü a megítélésnél kisebb összegre is letehető (Dt. u. f. IX. 57.) 238. §. Felfedező eskü. 1. A polg. törvk. rendtartás 238. §-ban meghatározott módon a kiadót1 az író felfedező esküre kötelezheti az iránt, hogy va1 amely munkának kiadásaiból egyenként és összesen hánv példányt adott el, illetőleg értékesített. (Dt. r. f. XV. 4-2.) 2. Ivözszerzeményi minőségnek és értéknek meghatározása felfedező eskü tárgyát nem képezheti. (Dt. r. f. XXI. 21.) 3. Midőn a prts. 238. §-a, mely az ellenfél által leteendő felfedező eskü kötelezettségének érvényesítését önálló kereset vagy alkereset alakjában megengedi- harmadik kikezdésében azt rendeli, hogy ha a bíróság a kérelemnek helyt adott, alperes az esküt letenni köteles, mivel különben az, a mit az ellenfél a felfedező eskü tárgya iránt előadott valónak fog vétetni: a törvény ezen rendelkezése által a bírói határozatba felveendő és a tárgy tekintetében határozott előadást föltételező jogi következmény lévén kifejezve, a kereset azt is magában foglalni tartozik, hogy a felfedező eskü le nem tétele esetére az érték miben áll. (Dt. u. f. X. 89.) A. Felfedező esküknek csak okiratok, adósságok és értékek felfedezése czéljából lévén helye, egyéb tény- és jogkérdések a perrendtartás 238. §-a szerinti eljárás keretében meg nem oldhatók. (Dt. u. f. XXIII. 62.) 5. Felfedező esküt csak az kérhet, a ki alapos aggodalmakat hozhat fel az iránt, hogy az ő kárára valamely dolog vagy érték jogellenes módon elrejtve tartatik, nem alkalmazható tehát ott, a hol lefoglalt állítólagos követelés fenállása képezi a kérdés tárgyát, mert erre vonatkozó jogait a végrehajtató a kötelezett irányában egyedül per utján, vagyis csak oly módon érvényesítheti, a mint azt előzője a végrehajtást szenvedő érvényesíthette. (Dt. u. f. XXV. 11.) 239. §. Esküre való jelentkezés. 1. Az eskütételre jelentkezés végett kiszabott határidő az illető ítéletnek nem a jelentkezni köteles fél, hanem annak ellenfele részére történt kézbesítése napjától számítandó (p. t. r. 23!). §. (Dt. r. f. I. 91., I. és II. 70.)* 2. Az eskütételi határnap elhalaszthatása a ptr. szerint kizárva nincs. (Dt. r. f. IV. 338. és IX. 662.) 3. Az eskütételi határnapnak bármely véletlen esemény vagy helytelen, de meg nem támadott birói intézkedés miatt történt elmulasztásnál is, uj határnap kitűzését csak igazolás utján eszközölhetni. (Dt. r. f. V. 410.) 4. Ha a rnásodbirósági ítélet csak felperes által a megítélt viszonkövetelésre vonatkozó részében felebbeztetik, az e. b. ítélet többi része pedig jogerőre emelkedik, alperesek a részükre jogérvényesen megítélt főeskü letételére a pernek rnásodbirósági felülvizsgálata előtt szabályszerűen jelentkezvén s az tőlük törvényszerűen vétetvén ki, az eljárásban semmiségi eset fen nem forog. (Dt. r. f. XXV. 56.)