A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési retridtartás. $Ö—SO. §§. ni beadványra az 1881 LIX. tcz. 14-ik §-ában foglall és a beadványok alakiságai szabályozó szigorúbb intézkedések (ügyvédi kényszer) nem alkalmazhatók, (ü. f. X. 69.) Ha bíróság az ügyvédi ellenjegyzés kötelessége alá eső felebbezést ügyvédi ellenjegyzés nélkül elfogadja és ez által a felet tévedésbe ejt\e, meggátolja őt abban, hogy a hátralevő felebbezési idő alatt a hiányt pótolja, a felebbezés e ezimen többé vissza nem utasítható. (U. f. X. 119.) Kisajátítási ügyben ügyvédi ellenjegyzést nélkülöző felfolyamodás hivatalból vis>zantasitandó. (U. f. XXIII. 119,) Sommás ügyben hozott végrehajtási végzés telekkönyvi foganatosítása iránti ügyre vonatkozó felfolyamodás tekintetében az ügyvédi kényszer az esetben sem áll fenn, ha törvényszék jár el mint telekkönvvi hatóság. (U. f. XXIH. 60.) Az 1881 : LIX. tcz. 12. §-a szerint a felek rendes eljárásban ügyvéd által tartozván magokat képviseltetni, ebből következik, hogy meghatalmazványt is csak ügyvéd részére adhatnak, és helyettesítési meghalalmazványt az ügyvédjelölt részére az ügyvédi rdts 16. £-ához képest csak a helyettesítésre feljogosított, a fél által már megbízott agyvéd állíthat ki. (U. f. XI. 214.) A tkvi rdts. II. részének szabályai alá eső kérvényekre és felfolyamodásokra az 1881 : LIX. tcz. H. §-a nem alkalmazható. (Kpesti Tábla. n. i XIII. V. 241.) A végrehajtási eljárásban a kir. törvényszékek előtt, ha ezek nem mint megkeresett telekkönyvi hatóságok járnak el, a feleknek maglikai iigyvéd állal kell képviseltetniök. (A kir. Curiának az 18!>0 : XXV. tcz. 13. §-a alapján hozott VI. szánni polgári teljesülési* döntvénye), (ül. f [X. 20.) A kir. törvényszékekhez intézett peres és végrehajtási beadván\ok ügyvédi ellenjegyzéssel látandók el; az ilyen ellenjegyzést nélkülöző beadvány már az 1. bíróság által hív. visszautasítandó. (Bpesti Tábla. u. f. XXIV. 345. I.) Bírói minőségben alkalmazott államhivatalnok saját ügyeiben magát ügyvéd által képviseltetni nem köteles. (C. f. XV. 107.) Rendes perben a felek birói egyezséget ügyvédi képviselet nélkül is köthetnek a pertárnok előtt.(U. f. XX. 7 I.. XXXVIII. 110. Ellenkező: Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 324. 1.) Az ügyvéd elhalt ügyfele nevében az eljárásra mindaddig jogosult, de kötelezeti is, mig az örökösök máskép nem rendelkeznek. (III. f. XIV. í3.) A házassági perekben fennálló gyakorlat szerint alperes a per folyamában személyesen védekezhetik, sőt viszkeresetet is támaszthat ugyan, de a birói határozatok elleni jogorvoslatok igénybevételénél az 1881 : LIX. tcz. 12. §. rendelkezése a házassági perekben is alkalmazandó. (III. f. XV. 16.) Tekintve, hogy az 1874 : XXXIV, tcz. 1. S-a szerint az ország bíróságainál mint ügyvéd csak az működhetik, a ki valamely, a 17. £-hoz képest alakított, tehát belföldi ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromába fölvétetett, tekintve, hogy külföldi ügyvédnek az ilyen lajstromba való fölvételét a 2. §. 2. pontja egyenesen