A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. $1. §. délyezett halasztást ellenzésével nem korlátolhatja. (R. f. IX. 650.) Ha a szavatos elvállalja a perhivó védelmét, ugy a perbehivó pertársává vált és igényelheti költségeinek a megtérítését attól a féltől, a ki az ő védekezése folytán pervesztes lett. (III. f. VII. 147.*) Ha a perbehivott alperes védelmét elvállalta, ugy ő és az alperes a pert a további folyamában közösen folytathatják s a kettő közt ekként keletkezett egységes perjogi viszonynál fogva a perbehivott az Ítélet ellen önálló felebbezéssel élhet és az ő felebbezésének az a hatálya, hogy az Ítélet az alperes nevében is felebbezettnek tekintendő. (III. f. XV. 143.) III. fej. Képviselet. 84. §. Törvényes képviselet. Általános szabályok. Alperesnek helytelen képviselet mellett történt perbeidéztetése esetében nem a kereset Ítélettel való elutasításának, hanem az eljárás végzésileg leendő beállításának van helye. (R. f. IX. 630.) Közbirtokosság képviselete. Közbirtokossági magán társulatnak, hogv a bíróságok előtt felperességgel birjon, nem kell hatóságilag megerősített alapszabályokkal bírnia. (U. f. VII. 78.) A közbirtokosságnak néhány tagja nincs jogosítva meghatalmazás nélkül az egésznek nevében eljárni, és ha mégis eljár, a magukat sértve érző tagok az eljárás megsemmisítését semmisééi keresettel követelhetik, (ü. f. XVIII. 79.) Midőn a közbirtokosság ügyeit a községi képviselő-testület intézi, a közbirtokosságot a községi képviselőtestület élén álló községi biró van hivatva képviselni. A megye alispánjának, mint a községi képviselő-testület felettes hatóságának azon nyilatkozata, hogy a közbirtokosság ügyeit régi gyakorlat alapján a községi biró elnöklete alatt a községi képviselő-testület szokta intézni: ezen tényre teljes bizonyítékot képez és a képviseleti jogot megállapítja. (lT. f. XXXII. 62.) Az úrbéri kereset a községi biró ellen intézhető akkor is. ha nem az egész község, hanem a községi birtokosoknak csak egyik osztálya ellen is van irányozva. (R. f. XV. 45.) Azon szabályok, melyek szerint a községi biró úrbéri rendezési-perben a volt úrbéreseket képviselheti, a rendes eljárású polgári perben, mely bizonyos failletmény kiadatása iráni a volt földesúr ellen indíttatott, alkalmazást nem nverhetnek. t(R. f. XXII. 45.) Egyházi testületek képviselete. A r. kath. főapátságot feltétlenül megilleti a hozzátartozó kath. egyházak nevében való felperesség. mivel a r. kath. főapátság azon joga, melynél fogva őt a hozzátartozó r. kath. egyházak fölötti felügyelet illeti, törvényben gyökerezik. (U. f. V. 82.) A róm. kath. lelkész és a választott gondnok, mint az egyház vagyonának számadás és felelősség melletti rendes kezelői, az egyház vagyonát érdeklőleg az egyházközség képviselőinek