A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

18 Polgári törvénykezési rendtartás. 70. §. műszerezte, alapszik, s ennélfogva nemcsak felperest keresetével eluta­sittatni. de egyúttal a maga részére a tulajdonjogot is megítéltetni kéri: felperes elutasítása esetén is alperes­nek a tulajdonjog megítélése iránti kérelme csak abban az esetben telje­síthető, ha ez iránt a perrend szabá­Ivainak megfelelő viszonkeresettel élt. (R. f. XVII. 101.) Ingatlan birtoka iránt folytatott perben,a tulajdonjog megítélését a viszonkeresetben is lehet kérni. (Bpesti Tábla, u. f. VI. 166.) Viszkereset utján nem érvényesít­hető oly jog, melynek érvényesítése végett külön per van folyamatban. (R. f. XIV 128. és 143.) Telekkönyvi kiigazítás iránti per­ben alperes az általa tett fizetések megtérítése iránt viszonkeresettel n.MII élhet. (ü. f. VI. 109.) Alperes azon védelmét, hogy fel­peres követelése beszámítás folytán elenyészett, nemcsak viszonkereset, hanem kifogás által is érvénvesitheti. (R. f. XII. 171.) A beszámítás icompensatio) alpe­res részéről nemcsak viszonkereset, hanem kifogás alakjában is érvénye­síthető. Nem kell, hogy a beszámi­landó követelés oly értelemben vilá­gos (liquid) legyen, hogy felperes azt valósága és mennyisége szerint elis­merje ; hanem beszámítandó az al­peres viszonkövetelése akkor is, ha valósága és mennyisége csak per­rendszerü bizonyítás utján deríthető ki. (ü. f. XIV. 20.) A beszámítási kifogás mindenkor tárgyát képezheti a keresetre nézve illetékes biróság ítéletének és azon kérdés, hogy helyesen történt-e a beszámítás, nem a perrend, hanem az anyagi jog szabályai szerint bírá­landó el és az ügv érdeméhez tarto­zik. (U. f. XIX. 10.) Az anyagi jogon alapuló beszámí­tásnak kifogás utján való érvényesí­tése, törvény által kizárva nincsen. (Bpesti Tábla, u. f. XX. 186.) Alperes beszámítási kifogást érvé­nyesíthet, a nélkül hogy viszonkere­setet előterjeszteni tartoznék. (Bpesti Tábla, u. f. XXIX. k. 325 1.) Az engedményezett az engedmé­nyes ellenében azt az ellenkövetelést is beszámíthatja, mely őt az enged­ményező ellen az engedmény ideje­kor megillette. Ha felperes az elleniratra, melyben alperes viszonkeresetet támaszt, vá­laszt nem ád. a viszonkövetelés érvé­nyesítésébe beleegvezettnek tekin­tendő. (R. f. XVI. 79.) Ha az önállóan perbevont alperesek együtt védekeznek is, mégis csak a perköltségben marasztalhatók egye­temlegesen. (III. f. XVI. 1-23.) Ha a biróság a beszámítási kifogás­nak helyét látja, ugy a beszámítást nmgában az Ítéletben kell keresztül vinni. (III. f. XVI. 48.) Engedmény utján való felperesi jogutód ugyanazon perben marasz­talható a viszonkereseti követelés­ben, ha engedmény folytán a perbe akkor lépett be. midőn a viszonkere­set már a joeelőd ellen érvényesítve volt. (Kolozsvári Tábla, III. f. XVI. 8.) Ha felperes alperes viszonkövete­lésének az alapperre! való együttes tárgyalásába ugyan bele nem egyezik, azonban később a viszkereset tár­gyalásába bocsátkozik: daczára kije­lentett ellenzésének, a viszköveteíés-

Next

/
Thumbnails
Contents