A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 72—74. §§. már meghozott Ítéletnek hatálytalanná leendő kijelentését és az ügynek ujabb tárgyalását kérelmezhetik, (ü. f. XIX. 41.)' Yiszonkereset esetében a perletételnek csak alperes beleegyezésével, tehát jegyzőkönyvi meghallgatása után lehet hehe. (Bpesti Tábla, u. f. XXVI. 127.) TI. §. Bea vatkozási keresel. Annak vizsgálata : vajon az özvegy az apai hagyaték felosztása iránti perbe beavatkozhatott-e? az ügyérdemben itélő bíróság hatáskörébe tartozik. (R. f. XXIV, 41.) A plrtás 72. §-ában említett beavatkozásnak csak akkor van helye, ha a beavatkozás joga felperes és a beavatkozó közt vitás, mert e nélkül a beavatkozás alkereset mellőzésével közös periratban is helyet foglalhat. A beavatkozónak törvényes perbenállása alperes beleegyezésétől vagy ellenzésétől függetlenül, egyedül és lényegileg csakis felperes beleegyezésétől, illetőleg a beavatkozó jogának felperes ellenében való birói megállapításától és attól van függővé téve, hogy a beavatkozás kellő időben történjék. (U. f. XX. 42.) Perrendellenes és semmis az az eljárás, midőn egyik alperes külön elleniratában — a felperes kereseti kérelméhez csatlakozva — ma^a részéről is igényt terjeszt elő a többi alperesek ellen, de beavatkozási alkeresettel nem él s noha ellenirata csupán a felperessel közöltetett, a bíróság mégis érdemlegesen bírálja el azon alperesnek igénvét, (U. f. XX. 99.) II. fej. Alperessójj. 74. §. Több alperes. A ptrtás 74. §-a értelmében több személy, ugyanazon keresetnél fogva akkor is megperelhető, ha ez mindannyi megpeiieltekkel közös hasonnemü ügvleteken alapszik. (U. f. VI. 63.) A perrendt. 74. §-a nem nyerhet alkalmazást, ha a kereset minden egyes alperes irányában külön jogalapon fekszik és külön jogügyletből származik. (Bpesti Tábla, u. f. XVI. 223.) Elsőrendű alperes a kereset ellenében nem védekezhetik a másodrendű alperes kiskorúságára alapított kifogással, ha elsőrendű alperes saját cselekményét önmaga is a másodrendű alperessel ugyancsak ennek kiskorúságában kötött ügyletre alapítja. (U. f. IV. 15.) A tulajdoni arány megállapítása iránt indított perbe a jelzálogos hitelezők is mind beidézendők. (R. f. XVII. 47.) A tulajdonjog megítélésére irányzott perben a telekkönyvi tulajdonosok perbe idézése abban az esetben sem mellőzhető, ha a felek oly okmányok birtokában vannak is, melyek alapján az ingatlannak alperes nevére leendő telekkönyvi átíratása eszközölhető lenne. (R. f. XXV. 5.) Örökösödési perek csak az öröklésre igényt tartó minden felek meghallgatása mellett lévén elintézhetők, azok, kik ezek közül felpereshez csatlakozni s véle közösen a pert meg^