A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 52 -53. ,ss'£. 37 kötés, a melyben a szerződő lelek valamely tárgyilag illetéktelen bíróság eljárásának vetik magukat alá. Az ügybiróságok mint szerződésileg kikötött bíróságok is csak a törvényes hatáskörük alá cső ügyekben járhatnak el. Az ingatlanra vonatkozólag létrejött ügyletet kereskedelmi ügyletté az sem teszi, hogy czélja főleg -abban állott, hogy az ingatlan nyereséggel tovább eladassék s az elérendő haszon a felek között felosztassék. (III. f.XV. 12.) Akt, 258. §. 5. p. alapuló (tengerészeti) perekben a fiumei törvényszék illetékességétől eltérésnek a felek beleegyezésével sincs helye. (Bpesti Tábla. u. f. XXIX. 320. 1.) Azon esetben is. ha a biróság a peresomó beterjesztése után a ptrs 53. £-a alapján hivatalból nyilvánítja magát illetéktelennek, ez nem Ítélet, hanem végzés alakjában mondandó ki.A törvényszék egyik osztályához intézett beadvány nemutasitandó vissza, hanem átteendő a törvényszék illetékes másik osztályához. (R. f. XI.33. 1.) A feleknek a ptrs 52. §. a) pontjában engedélyezett szabad biróválasztási jog csak a hazai bíróságokra vonatkozik. (R. f. VI. 520.) Magyar állampolgár idegenekkel kötött ügyleteiből eredő pereire nézve alávetheti magát külföldi biróság illetőségének olykép, hogy az ily kikötés mint a szerződés lényeges feltétele kölcsönös kötelezettséget állapit meg, melytől egyoldalúan egyik fél sem állhat el. (Bpesti kereskedelmi és váltótörvényszék. III. f. XVIII. 19.) Xincs törvényes intézkedés, mely a belföldi részvénytársaságot eltiltaná attól, hogy az általa külföldön kötött ügyletekből felmerülő perre a szerződés létrejötte helyén levő külföldi biróság illetékességét kiköthesse (III. f. XVII. 25.) Ingatlan átíratására alkalmas okirat kiállítására irányuló kereset nem a sommás, hanem a birtokbirósághoz tartozván, az előbbi előtt folyamatba tett egész eljárás az 1881 : LIX. tezikk 6. §-a, valamint az 1868 : LIV. tezikk 53. §-a a) pontja alapul vételével, az 1881 : LIX. tcz. 39. §-ának c) pontja alapján hív. megsemmisíttetett. (Bpesti Tábla, u. f. XVI. -148. A perfeljegyzésnek kitörlése telekkönyvi ügy, melyre nézve a birói illetőségtől eltérésnek helye nincs. (R. f. II. 128., I. és II. 94.) A kisebb polgári ügyekre nézve az 1877. évi XXII. tezikk által előirt eljárástól, a felek közös megegyezésével sem lehet eltérésnek helye, az ily eljárás alá tartozó perügyekben tehát, ha az a rendes bíróságok előtt, s ekként a ptrs szerint tétetik folyamatba, az egész eljárás hivatalból megsemmisítendő. (R. f. XX. 26.) A házassági elválásból felmerült vagyoni követelések iránti keresetek nem tartoznak azok közé, melyekre nézve a ptrs 53. §-a értelmében a birói illetőségtől eltérésnek helye nem lenne. (R. f. II. 200. I. és II. 150. III. f. IX. 57.) A ptrtás 53. §-ának c) pontja alá nem vonható azon kereset, melylyel a férjével házassági válóperben álló leleség az állítólag kizárólagos tulajdonát képező és személyére nézve nélkülözhetetlen ingók kiadását követeli. (U. f. XVII. 29.) A viszonkereseti illetékesség há-