A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 51. .sv. 35 az összeütközést előidéző határozatok hozatalában résztvevő bíróságok egyike van hivatva, és pedig a midőn miiidkel bíróság egymás határozatának előzetes ismerete nélkül hozta végzését, az. a melynek felebbviteli hatásköre alá tartozó bírósághoz az ügy az utóbb hozott bírói határozat, jogorvoslat utján a kir. Curia elbírálása alá nem kerülhetetur.f.X.\V.25.) Midőn a fél igényének érvényesítésével más bírósághoz utasíttatott, es ez a nála folyamatba tett ügy elintézését az ő hatáskörébe szintén nem tartozónak találta: az előbbi bíróság a felet az első beadványára hozott végzésre egyszerűen nem utasíthatja, hanem a megváltozott körülményekkel szemben megfelelő uj határozatot kell hoznia. (U. f. XIV. 54.) Az 1881: LIX. tcz. 7. §-a a királyi Curia hatáskörébe csak azon kérdéseket utalja, a melyek ugyanazon ügyre vonatkozólag több bíróság illetékességének vagy hatáskörének kiterjedését érintik s ennélfogva azon kérdést teszik vitássá, hogy a fenforgó ügyben több bíróság közül, melyik van hivatva eljárni. Ha azonban a vitás kérdést az képezi, hogy a nyújtott jogsegélynek a megkeresett bíróság eljárása körében felmerült és általa megállapított költségét a megkereső bíróság tartozik-e viselni, illetőleg azt beszerezni és behajtani és miként? vagyis oly vitás kérdés forog fenn, mely csakis az igazságügyi administratio körébe tartozik, ugy ezen eset a ptrsi novella 7. §-a alá nem vonható, (U. f. XXVII. 58.) Az árvaszék és a bíróság közti illetőségi összeütközés elintézésére Jiem a m. kir. Curia, hanem az 1869 : [V. tcz. 25. §-a értelmében a m. kir. minisztérium van hivatva. (R. f. XII. 85., u. f. XXXV. 74.) Illetőségi összeütközés esete csak ott torog fenn, hol ugyanazon ügy vagy per elintézésére sem az egyik, sem a másik bíróság nem találja magát illetékesnek. Ha a hagyatéki bíróság a telekkönyvi hatóságot megkeresi a bekebelezés eszközlése végett, mely azt megtagadja, a telekkönyvi hatóság ez által nem a saját illetéktelenségét mondotta ki és nem utalta az ügyet a hagyatéki biróság által elintézendőnek. hanem a megkeresés teljesítését tagadta meg, melyre nézve csakis jogorvoslatnak, de nem az 1881. évi LIX. tcz. 7. §. szerinti intézkedésnek lehel helye. (U. I. XXXV. 2-2.) 51. §. Ha a vitás kérdés az, hogy mindenik biróság a másik területén fekvőnek állítja a kérvény tárgyát képező ingatlant, annak kinyomozására a Curia az 1881 : LIX. tcz. 7. §-a értelmében hivatva nincsen, hogy a szóban forgó ingatlan a természetben tényleg melyik telekkönyvi hatóság területén fekszik. Ennek kinyomozása és megállapítása az illető telekkönyvi hatóságoknak képezi feladatát; valamint továbbá az is. hogy a mennyiben minden ingatlan annak a községnek a telekjegyzőkönyvében veendő fel, melynek területén fekszik, ha esetleg helytelenül a szóban forgó ingatlan nem annak a községnek telekjegyzőkönyvében volna felvéve, melyben az a közigazgatási beosztás szerint tartozik, előzetesen a téves telekkönyvi felvétel az 1892. április 3*