A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás, lí 19 telező a hazai bíróság előtt ama per visszavonását bejelenti. (U. f. XXXVI. 5.) li. §. (nov. "). §.) Perfüggőség illetéktelen bíróság előtt. A nem illetékes bíróságnál beadott kereset az elévülést nem szakítja télbe, (ü. f. II. 98., IX. 58., XXIII. 105.) A kereset nem a keresetlevélnek postára adása, hanem annak az igtató hivatalba érkezése által tekintetik meginditottnak. (U. f. XXIII. 105.) Az 1881 : LIX. tcz. 5. §-a értelmében oly esetben, midőn a bíróság illetéktelensége a bírói illetőség ellen rendes időben megtett kifogás folytán mondatik ki. a periratoknak az illetékes bírósághoz való áttétele nem foghat helyet, hanem az esetben a bíróság illetőségének leszállítása és a felmerült perköltségek feletti határozat hozatala mellett, a kereset felperesnek visszaadandó; ha azonban rendes időben illetőség elleni kifogás nem emeltetett, de a) az ügy minősége folytán, vagy b) a felek kifogása folytán csak a per folyama alatt tűnnék ki valamely bírónak az illetéktelensége vagy érdekeltsége : c) ha az érdekeltség a per folyama alatt állott be; <l) ha az illetéktelenségét a kir. ítélő tábla veszi észre és mondja ki és végül, ha a biróküldés szüksége csak az eljárás folyamában merült fel. eme hivatalból figyelembe veendő illetéktelenség eseteiben az illetékesség leszállítása és az addig felmerült költségek feletti határozat hozatala mellett a tárgyalást megtartva, az elhalt alperest pertársával egyetemlegesen el is marasztalván: ily ítélet hivatalból megsemmisítendő. (U. f. XXXIV. 8.) A bírói hatáskör elbírálásánál csakis a kérelem lehet irányadó és a bíróság nincsen jogosítva az egységes kereset egyes tételeit szétválasztani és ezek egyikére a hatáskört megállapítani, másikra pedig leszállítani. (U. I. XXXVI. 15.) Midőn valamely területnek Magyarországhoz való tartozása vitás és ez iránt egy másik állam kormányával tárgyalások vannak folyamatban: ezen tárgyalások befejezéséig a magyar biróság hatásköre a vitás területre meg nem állapitható. (U. f. XXXII. 24.) A birói hatalom gyakorlása az állami tenhatóság folyománya és kiegészítő része lévén, nem szenved kétséget, hogy minden oly területen, a mely tényleg Magyarországhoz tartozik, s a melyen az állami fenhatóságot a magyar állam gyakorolja, a birói hatalom gyakorlása is a magyar állam birói közegeit illeti. — Annak megállapítása és tanúsítása: vájjon valamely terület tényleg a magyar államhoz tartozik-e, s tényleg a magyar állam gyakorolja-e rajta az állami fenhatósági jogokat, kizárólag az államhatalmat képviselő kir. kormány és pedig a kir. miniszterelnöknek a kir. belügyminiszterhez 1892. évi deczember 15-én 2498. szám alatt intézett átirata szerint a kormány nevében a belügyminiszter hatásköréhez tartozik és a magyar bíróságok oly esetekben, a midőn előttük valamely területnek a magyar államhoz való tartozósága kétségbe vonatik, a birói hatáskör megállapítására vonatkozó határozatukat egyedül a kir. belügy2*