A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 5 vetélésének érvényesítése közigazgatási útra nem tartozik. (lT. f. XXX. M7.) Az 1876 : XIII. tczikk szabványai nem nyerhetnek alkalmazást oly ügyekre, melyekben nem szerződött cselédbér, hanem bizonyos szolgálatok jutalmazása követelletik. (R. f. xxiii. n.) Ha a kereset lényegileg nem szolgálati viszonyból származó, előre bizonyos összegben megállapított szolgabér megfizetésére, hanem a más részére teljesített munkálatok értékének megtérítésére van irányozva, ugy nem a közigazgatási hatóság, hanem bíróság elé tartozik. (U. f. XXX. 120.) Szőlőmüvelés munkabére iránti követelés nem tartozik bírói útra. hanem közigazgatási útra, az 1876. évi XIII. tczikk 115—118. §§-ban kijelölt hatóságok elé. (R. f. XX. 35.) Ha a kertész gazdáját bizonyos földek használatára nézve fennállott szerződési viszony megszüntetéséből származott kár megtérítésére perli, a kereset a polgári bíróság, nem pedig a közigazgatási hatóság elé tartozik. (U. f. XXX. 124.) A mezei munkásoknak arra alapitolt követelése, hogy a munkaadó kötelezettsége ellenére saját ünnepein őket dolgozni nem engedte és ezenfelül a gépet többször napokig nem működtette, kártérítési követelés és mint ilyen az 1876. évi XIII. tcz. 119. £-a értelmében birói és nem közigazgatási perutra tartozik. A munkás által a munkaadó ellen tartozatlan fizetés és visszatartott munkabér czimén indított kereset az 1876. évi XIII. tcz. 115. ^-a értelmében a mezei munka befejezése után sem tartozik a birói, hanem a közigazgatási ulra. (III. f. 1. k. 4-5.) Gépkezelő és a cséplőgép tulajdonos gépész között az ipari munkaviszonyból felmerüli vitás kérdés előzetesen az iparhatóságok jogkörébe tartozik. (Kolozsvári Tábla, III. f. XVI. 12.) Kereskedősegéd és főnöke közti perek. Iparos és segéde közt a szolgálat megkezdése előtt felmerült per az iparhatóság elé nem tartozik. (U. f. XXXII. 103.) Az iparos üzletben alkalmazva volt segédeknek hátralékos fizetésük iránti kereset első sorban az iparhatóságok hatáskörébe tartozik. (Bpesti Tábla, u. f. XXVII. 120.) A czégvezető nem tartozik azon kereskedősegédek közé, a kiknek a főnök elleni igényei felelt az iparhatóság van hivatva határozni. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint az iparhatóságok csak a határozott összegben megállapított szolgálati járandóságok felett vannak hivatva saját hatáskörükben Ítélkezni, ellenben a határozott összegben ki nem kötött, bizonytalan és az üzleti esélyektől függő nyereményjutalék felett a határozathozatal a bíróságokat illeti meg. (III. f. VI. 150.) Az üzletvezetőnek igénye a kikötött üzleti nyereségben való részeltetése iránt az iparhatóság által döntendő el. (III. f. X. 52.) Az ipartörvénynek az iparhatóságok illetékességére vonatkozó szabálya (176. §.) nem alkalmazható a részvénytársulatok által felfogadott titkárokra, (ü. f. XVIII. 150.)