A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. S—,5. §§. hogy a hivatalos államnyelv helyett egyelőre a törvényhatósági nyelvek egyikét használhassák. Minthogy pedig a magyar kir. igazságügymíniszternek eme rendelete mindeddig hatályon ki\ül helyezve nincs : ennélfogva a felebbezés az okból, mivel az nem az állam nyelvén szerkesztetett, visszautasitható nem volt. (Bpesli Tábla, C.f. XXIV. 334. lap., A magyar kir. igazságügyminiszternek 1875. évi január 8-án 415. sz. a. kelt rendelete — melyre a felfolyamodó arra való jogosultságát alapítja, hogy ő nem az állani hivatalos nyelvén szerkeszteti beadványokat is nyújthat be — e kiváltságot csak a határőrvidéki rendszer alatt jogosítványt nyert iigy\étieknek és ügyvédkedésre jogosított hadbiráknak és ezeknek is csak egyelőre 1 adta meg. E rendelet kiadása után pedig hatályba lépeti az I s 7 5: XXXIV. tcz.; következőleg e törvény hatály balépte óla működő ügyvédek többe nem a fentidézeti miniszteri rendeleiben érinteti jogosítvány alapján gyakorolják az ügyvédséget, hanem a most idézett törvényből folyó ama körülmény alapján, hogy az ügyvédi kamarának tagjai lettek ; ezekre pedig a fent idézett miniszteri rendelet nem intézkedik, következőleg ezekre nézve irányadó az 1868. évi XUV. tcz. 7.^-ának azaz intézkedése, melv szerint a lelek e törvény oltalma és a birói segély igénybevételénél mást, mint az állam hivatalos nyelvét csak az esetekben használhatják, a melyekben ügyvéd közbejötte nélkül lépnek fel, miből viszont következik, hog) az ügyvéd a bíróságokhoz intézett beadványában az állam hivatalos nyelvét tartozik használni. (Bpesti Tábla, u. f. XXIV. k. 351. 1.) Főudvarnagyi hivatal. A főudvarnagyi hivatalnak államunkban a területenkívüliség kiváltságával biró személyek ügyeire kiterjedő hatósága ujabb törvényeink által megszüntetve nincs. Ily kereseteknek tekintendők azok is, melyek az egyházi patronatussal járó kötelezettségek teljesítésére vonatkoznak, és azérl a rendes bíróságok által hivatalból visszautasitandók. (R. f. XI. 35, XXII. 4. és XXXIII. 3.) A főudvarnagyi hivatalnak a királyi család tagjaira kiterjedő birói hatóságát sem az 1868 : LIV. tcz.. sem az ennek hatálybaléptét szabályozó rendelet meg nem szüntette. (U. r. xxxv 7.) :Í. §. Szaktanácsok a kir. táblán. Az úrbéri természetű ügyek a kir ilélő táblák úrbéri szakosztályaiban intézendők el. Az ennek ellenében hozóit másodbirósági határozat semmis, (ü. f. XIV. 11., 59.) Azon körülmény, hogy valamelv per a felsőbb bíróságoknál mely (polgári vagy váltó) tanácsban intéztetett el, semmiségi okul nem szolgálhat, (U. f. XIII. 75.) r>. §. (nor. 3. §.) Előadás és határozathozatal. Azon körülmény, hogy valamely birói határozat hozatalánál több biró veti részi, mini a törvényben előirva van, hivatalból figyelembe veendő semmiséget képez. (R. f. VII. 529.)