A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

1 i2 Polgári törvénykezési rendtartás. 514. ,ss'. leszámolnak, kölcsönös követeléseik mindkét részről tételenként okadatolva, illetve bizonyítékokkal felszerelve leltek s a per a felek közt érdemileg már le is tárgyaltatott, felhívási peruira utasításnak helye nincs. (U. f. XII. 178.) Felhívási perben felhívás iránti viszonkeresetnek helve nem lehet. (U. fXVII. 32.) r,Li. §. Kérkedés valamely j<>!/</al. Midőn valaki oly jogot állit tulajdo nát képezőnek, melyről kétséges, hogy az tulajdonát képezi-e vagy sem? az ellenfélnek joga van őt felhívási per utján ebbeli jogai érvényesítésére szorítani, habár az ebbeli állítás nem czélzatos indokból történt is. (R. f. XIII. 101.) A kérkedés miatti felhívási per intézményének az a czélja, hogy annak, ki ellen joggal való kérkedés történt, egyéb pernt nem léiében alkalom nyujtassék arra, hogy a kérkedőt vélt jogának záros határidőn belüli érvényesítésére keresettel szoríthassa. Az ellen tehát, a ki a kérkedés határát lúllépve a kérdéses jogot tényleg gyakorolja, nem indítható felhívási per, hanem esetleg csak a tényleg gyakorolt jognak érvénytelenítésére és a használat megszüntetésére lehelne keresetnek helye. (R. f. XX. 81.) Az ellen, a ki a kérkedés határát túllépve, már tényleg gyakorlatában van annak a jognak, a melynek érvényesítésére őt ellenfele köteleztetni kéri, nem felhívási keresetnek, hanem csak a tényleges használat megszüntetésére irányzott keresetnek lehet, helye. (ü. f. XXXI. 61.) Kérkedésnek tekintendő s azért felhívási keresetnek helye van, ha egy ügyvéd által behajtott összegre vonatkozólag valaki, kinek az ügyvéd nem volt meghatalmazott ügyvédje, azt állítja, hogv az összeg őt illeti. (R. f. XXII. 68.) Nyilvánkönyvileg szerzett jogok kérkedés alapján felhívási keresel tárgyát nem képezhetik. (fT f. VII. 44. 1.) Nyilvánkönyvi jogok kérkedés tárgyát, illetve ily joggal való kérkedés felhívási per tárgyát nem képezhetik. A birtokos birtoka jogezimének kimutatására felhívási perrel nem kényszeríthető, hanem annak, a ki a birtoklásban erősebb joggal vél birni, ebbeli jogát a birtokos ellen indítandó per utján kell érvényesítenie. (U. f. XXVIL 25.) Joggal való kérkedésnek közigazgatási hatóság részéről történte esetén a sértett fél elől nincs elzárva a prdts 514. és következő ^-aiban szabályozott felhívási kereset és bírói eljárás útja. (ü. f. XVI. 19.) A felhívó tartozik keresetében ama jogokat, melyekkel alperes állitólag kérkedik, határozottan megjelölni és ezen kellékel utólag a tárgyalás alkalmával pótolni már nem lehet. (U. f. XXXVI. 91.) Akár merően magánjogi, akár büntető uton is megtorolható sérelem elpanaszlása még nem képez joggal való kérkedést, hanem a kérkedés csak akkor következik be, mikor a panaszkodó azt is állítja, hogy a szenvedett sérelem tolytán magánjogilag érvényesíthető követeléssel bir. (III* f. III. 71.)