A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

132 Polgári törvénykezési rendtartás. 69. §. ben tehát ama okirat tartalmát, illetve szavainak nyújtott ujabb magyaráza­tát a bíróság jogalapul a már meg­hozott Ítélete megváltoztatására, illetve a perújítás megengedésére el nem fogadhatja. (Hpesti Tábla, u. f. XXIV. 358. 1.) Az újított pernek tárgyát nem ké­pezheti azon kérdés, hogy jogilag helyes alapra lett-e az alapperbeli ítélet fektetve, és azért csak oly nyo­mós bizonyítékok vehetők figye­lembe, melyek az alapperbeli ítélet alapjául vett tényeken változtatnak, ugy hogy ha ezek az újított perben alkalmaztatnak, ezen bizonyítékok folytán megváltozott tényekkel szem­ben az alapperbeli ítélet többé meg nem állhatna. (R. f. XXVII. 100.) Uj bizonyíték alapján ujitott per­ben a bíróilag megoldandó kérdés csak a körül foroghat, vajon a fel­hozott uj bizon\iték elegendő-e az alapperben hozott itélet megdönté­sére? (ü f. IV 7.) Oly uj bizonyíték, mely egyedül a harmadbiróság helybenhagyó Ítéleté­ben felhozott ujabb tény ellenében kívántatik használtatni, a nélkül, hogy az alsó bíróságok ítéleteinek indokai szerint a per eldöntésére döntő be­folyással volt tények ellenkezője iga­zoltatni szándékoltatnék: a perújítás megengedésére alapul szolgálhatónak nem tekinthető. (U. f. VII. 62.) Az ujitott pernek nem az a tárgya, hogy jogilag helyes alapra lett-e az alapperbeli itélet fektetve, hanem az, hogy nyujtattak-e az ujitó fél részé­ről olyan nyomós uj bizonyítékok, melyek az alappeibeli itélet alapjául szolgált lényeken akként változtatnak, hogy ha e bizonyítékok alkalmaztat­nak, az ezek következtében megvál­tozott tényekkel szemben az alapper­beli itélet többé meg nem állhatna. Azonban a nyújtott bizonyítékok bi­zonvitó erejének mérlegelése nem a perűjítási kérelem, hanem az üi>\ érdemi eldöntésének keretébe tar to­zik. (III. f. XV. 48., III. f. Wlll. 25.) Ij bizonyíték alapján ujitott per­ben a bíróilag megoldandó kérdés csak a körül foroghat, vájjon a fel­hozott uj bizonyíték elegendő-e az alapperben hozott itélet megdön­tél sére. (Bpesti Tábla, •. f. XXIX. 337. 1.) Azon körülmény, hogy az ujitó fél már igazolással élt, a perújításnak nem áll injában. A perújításra nézve a törvény — 1881 : LIX. tcz. 00. — nem köveleli, hogy az uj bizonyíté­kok nem használása az alapperben vétlen mulasztásból történt leexen (U. !'. XIII. I IS.) Perújításra és uj keresetre alapul szolgálhat olyan bizonyíték is, mely az alapper lefolyása után bekövetke­zett lényekről szól. (Bpesti Tábla, u. f. XXIV 323. I ) Tekintve, hogy az 1881 : LIX. tcz. 00. 2. pontja uj bizonyíték alap­ján a kitelt haláridőn belül feltétlenül és arra való tekintet nélkül meg­engedi a perújítást, hogy az alapper­beli itélet meg nem jelenés indoká­ból hozatott, vagy hogy használhatta-e ujitó fél a most felhozott bizonyitékol vagy sem? perújításnak helye van makacssági itélet ellenében is. (Bpesti Tábla. u. f. XXIV. 320.) Habár felperes az előbb lefolytatotl perben kéréseiével csak kereseti jo­gának beigazolása hiányában és nem a kereseti követelés alaptalan volt*

Next

/
Thumbnails
Contents