A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

120 Polgári törvénykezési rendtartás. 35— 39. §§. Oly esetben, a melyben a rendelkező részben meií nem támadott ítélet indokolásában határozat jellegével biró oly kijelentéseket tartalmaz, a melyek a felebbező léire nézve sérelmesek, az ítélet indokolása ellen íelebbezésnek helye van. (III. f. XVIII. 106.) Pusztán az itéletindokolás ellen emelt felebbezés hivatalból visszautasat atott. (Bpesti Tábla, u. f. XXIV 344. I.) Csupán az ítéleti indok ellen, ha a rendelkező rész a felebbezőre nem sérelmes, és általa meg sem támad tátik, íelebbezésnek hehe nincs. (Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 384. I.) Pusztán az Ítéleti indokok elleni felebbezés gyermektartási perben. (U. XXXVI. 26.) Nov. 35. §. Felebbezés pertársaság esetében. Ha a peres kérdés a pertársakra nézve egvségesen döntetik el. az egyik alperes által beadott felebbezés folytán megtámadott ítélet az összes alperesek által felebbezettnek tekintetik. (U. f. III. 22.) Az a körülmény, hogy alperesek egyikének felebbezése visszautasittatott és ekként erre az alperesre nézve az elsőbiróság Ítélete jogerőre emelkedett, nem vonja maga után azt a következményt, hogy a miatt a másik alperes is, egyetemleges kötelezettsége alapján, ehnarasztaltassék, minthogy a meg nem jelent pertársat ért hátrányok a megjelent pertársra ki nem terjeszthetők és egyetemlegesség esetén is az egyik kötelezettnek perbeli mulasztása a másik jogaira befolyással nem bír és a pernek önálló megbirálását nem akadálvozza. (III. f. XI. 55.) Nov. :J7. §. Az 1881 : LIX. tcz. 37. ^-ában felsorolt ítéletek jogerőre emelkedés előtt csak akkor végrehajthatók, ha ez az itélet rendelkező részében kimondatott. (Bpesti Tábla, u. f. XXIX 335. 1.) Nov. :J8. §. Az 1881 : LIX. tez. 38. §-a szerint a felebbezésben alaki sérelmek felhozhatók lévén : a külön felfolyamodásnak, mint feleslegesnek költségeivel a felek nem terhelhetők. (Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 335. I.) Nov. :«>. §. * Semmiségi okok. Hivatalból figyelembe veendő semnüségi ok forog lenn, ha az alsóbiróság a felperesi kereset elbírálásánál egyben a/, alperesi viszkereset felett érdemileg is itéll és az alperesi ;i viszkercselre nézve a rendes per útjára is utasította d !'. II. 133.) A másodbiróság alaki törvénysértést követ el az által, hogy a hozzá intézeti felebbezés tárgyát nem képező keresethelőségi jogot megállapítja és az elsőbiróságot, a mely már az ügy érdeme fölött itéll, érdemleges határozat hozatalára ntasitja. (U. f. V. 84.) Ila válóperben a fél az elsőbiróság * L. még az egyes semmiségi esetekel azon helyeken, a hova a megsérteti jogszabálynál fogva ez esetek tartoznak.