A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

112 Polgári törvénykezési rendtartás. 257. §. Végrendelet érvénytelenítésére és törvényes örökösödés megállapítására irányzott perben a miatt, mivel a ha­gyatéki vagyon misébe s mennyisége ki nem jelöltetett, nem következik az Ítélet s eljárás megsemmisítésének szükségessége, hanem csak az, hogy a törvényes örökösödés kérdése kü­lön eljárásra tartassék fenn. (R. f. XXV. 50.) A marasztalásnak végrehajtás terhe melletti kérelmezése, illetőleg a bírói határozatokban a fizetésre kötelezte­tésnek végrehajtás terhe alatti kimon­dása nem lényeges, miután a végre­hajtás a kötelezettség teljesítésére ki­szabott határidő elteilével a marasz­talásnak törvényes folyománya. (U. f. VI., 121.) Oly ítélet, melyben a fél öröksége erejéig lett elmarasztalva, a nélkül, ,hogy az örökség minősége és mennyi­sége közelebbről meghatároztatnék, mint végrehajlhatlan semmis. (K. f. VIII. 580.) Az oly Ítélet semmis, melyben al­peresek mint örökösök az örökség erejéig maraszlaltatnak el, s az örök­ség minősége és mennyisége kérdé­sének tisztába hozatala ez iránybani kellő utasítás nélkül a végrehajtási eljárásra hagvatik fenn. (R. f. XVIII. 10.) Oly ítélet hozatala, melynek végre­hajthatósága még csak a jövőben, meg nem határozott, bizonytalan időben beállandó eseménytől tétetik függővé, a ptrts. nemcsak 253., de a 256. §-bán is foglalt intézkedésekkel merőben ellenkezik. (U. f. V 50.) Egyesség. A folyamaiba tett kereseteknél a felek egyezkedési jogának csak a plr. által vont korlátok közt lévén helye: oly egyesség, melyben a kötelezettség elismerése a lelhhott lanuk vallomá­sának kimenetelétől feltételeztetik, az ítélet helyét nem pótolhatja. (R. f. X. 684.) A per bírája előtt kötött egyesség a feleknek szóbeli kérelmükre is hiva­talos alakban kiadandó. Teljesítendő e kérelem, habár az egyesség hiva­talos alakban már egyszer kiadatott is. csakhogy az előirt bélyeg s a ki­advánvnak másolati megjelölése mel­lett. (R. f. XXV. 22.) Azon kifogás, hogy valalamely egyesség érvényre nem emelkedett, csak akkor bir jogi jelentőséggel, ha egyúttal oly ténykörülmények adat­nak elő, s bizonyittatnak, melyekből az egyesség érvénytelensége vagy hatálytalansága jogilag következik. (R. f. XIV. 128. I.) A perbe idézeti kiskornak nevében a per folyamában azok gyámja által kötött birói egyesség jogérvényessé­géhez gyámhatósági jóváhagyás nem szükséges. (R. f. XX. 20.) A per bírósága azon egyesség foly­tán is, mely nem előtte, hanem a tanúkihallgatás vagy más birói cse­lekvény teljesítése végett megkereseti bíróság előli törvényszerű alakban létrejött, az eljárást beszüntetni kö­teles. (R. f. XXI. S.) Ha alperes és felperes között a kereset beadása és a tárgyalási határ­nap közt egyesség jön létre, s alperes az egyesség megkötésekor előtte tud-

Next

/
Thumbnails
Contents