A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 251—2í §§• 107 Szerződés felbontása iránti perben a felbontást kérő lé! részére még per­nyertessége esetében sem ítélhetők meg perköltségek oly esetben, ha ő a másik felet a per megindítása előtt sem a szerződésnek teljesítésére, sem annak bíróságon kívüli felbontására tel nem hívta. (ü. í XXXIV.-69.) A felebbviteli bíróság a íelebbező fel ügyvédének az alsóbb bírósági iiéletben megállapított dijait, bár a íelebbezés ezekre ki nem terjedett, hivatalból lejebb szállíthatja. (R. f. XII. Sí.) A perben képviselő ügyvédek a sa­ját munkadíjaik megállapítását ille­tőleg érdekelt felek lévén, ugyanazért őket azokra nézve saját nevükben a felebbezési jog megilleti, dl. f. III. .188.) Az ügyvédi dijak megállapítására vonatkozó bírói határozat ellen a peres felek képviselői saját nevükben jog­orvoslattal élhetnek. (U. f. III. 188., XI. 218.) Ha a helyettes ügyvéd az alperes részéről fizetendő perköltség összege és nem a saját felével szemben meg­állapított munkadíj és költség összege miatt élt saját nevében felebbezéssel, ezen felebbezése visszautasítandó. (III. f. III. 70.) A képviselt részéről az alsóbiróság ítéletének az ügyvédi járandóságokra vonatkozó része ellen intézett íeleb­bezés nem vehető figyelembe, ha az ítéletek eme része ellen az ügyvéd a maga nevében felebbezéssel nem élt. A képviseltnek pedig, a mennyiben az érintett járandóságok itéletileg megállapított összegét kevesli, szabad­ságában áll ügyvédét nagyobb juta­lomban részesíteni. (III. f. IX. 122.) Indokolatlan halasztásokért meg­jelenési díj az ügyvéd részére saját fele ellenében sem állapitható meg. A perrendtartás *2o2. §-a értelmében a bíróság az ügyvédek dijait kép­viseltjeikkel szemben hivatalból álla­pítván meg, az ügyvédek részére megállapított díjazás mérvének mér­legelésébe a felsőbíróság hivatalból belebocsátkozhatik. (III. f. XVI. 75.) Azon panasz, hogy a másodbiróság a felebbezési ügyvédi munkadijt saját fele irányában csekély összegben állapította meg, a félnek magának erre vonatkozó külön megbízása nél­kül figyelembe nem vétethetik. (U. f. XIII. 117.) Alperes kifogásai többszöri tárgya­lásra adván okot, az ezáltal okozott kiadások időveszteség s munkaszapo­rulathoz mérlegelve, a perköltségek s dijak nagyobb összegben állnpitan­dók meg, habár ez magát a kereseti összeget megközelíti is. (R. f. XXV. 28. 1.) Az ellenfélnek önként engedett halasztásoknál való közbenjárásért az ügvvéd megbízójától díjazást nem követelhet, (ü. f. XII. 155.) Ha az ügyvéd oly megítélt köve­telésére nézve, melynek az Ítélet után történt kifizetéséről közvetlen tudomása van, — habár fele utasí­tása folytán — végrehajtást eszközöl, ebbeli eljárása oly jogtalan tényt ké­pez, melyért dijt nem követelhet. (R. f. XVI. 21.) Az ügyvéd az ügy vitelére a fél állal megbízva lévén, ha az annak érdekében valóban munkál teljesített, azon indoknál fogva, hogy a teljesi­tett munka díjazásra méltónak nem találtatott, az ügyvédi dijak meg-

Next

/
Thumbnails
Contents