A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

KHI Polgári törvénykezési rendtartás. 244. §. jegyzőkönyvben az Ítéletivel lényegi­leg egyező értelemben szövegezett esküt elfogadja. (U. f. XII. 74.) A perben álló félnek kínált és általa elfogadott eskü megítélendő azon esetre is, ha ő az eskü elfogadása és az ítélet hozatala közti időben elhalálo­zott. Azon perben, a melyben az eskü elfogadtatott, el nem dönthető az, hogy azon eskü letétinek tekintes­sék-e vagy sem, mert ezen kérdés a j ptrs. 244. §-a értelmében külön útra tartozik. (U. f. XII. 134.) Az eskü letettnek mondandó ki, ha az időközben elhalt fél tárgyaláskor a j neki kinált főesküt elfogadta s az ez alkalommal felvett jegyzőkönyvet sa­játkezüleg aláirta, (ü. f. XXXVI. 60.) Ha felperes az előleges bírói szemle | alkalmával felvett tárgyalási jegyző- I köny vben kijelentette, hogy becslő- J esküt kész letenni az összes biztosí­tott ingók értékére, és elhalálozik a pernek folyama alatt, ugy letettnek kimondandó a biztosított ingók ér- i lékére megítélt becslőeskü. (III. f. j XV. 137.) A perben megítélt esküre történt ajánlkozás folytán, ha a fél időközben meghal, az eskü leteltnek csak azon esetben tekintendő, ha a fél az eskü­tétellé vagy maga ajánlkozik, vagy az esküre való jelentkezési kérvényt nevében beadó ügyvédje e tényre nézve kellő különleges megbízással van ellátva. (R. f. XIII. 60.) A pts. 244. §-ában szabályozott eljárást csak az ítélet meghozatala után elhalt peres félnek jogutódai kérelmezhetvén, az elhaltnak perbeli ügyvédje általános meghatalmazása alapján azt kérelmezni nincs jogo­sítva. (U. I' IH. 32.) Az ügyvédi meghatalmazásban* mindennemű eskü felajánlására, elfo­gadására és visszautasítására való fel­hatalmazásnak megemlítése nem te­kintethetik oly különös meghatalma­zásnak, mely a perrendtartás 244. §-a szerint arra megkívántatik, hogy an­nak alapján a meghatalmazó érdeké­ben ajánlott eskü ez utóbbinak halála esetén letettnek tekintessék. (U. f. VIII. 103.) Az ügyvéd fel van jogosítva, ha meghatalmazása az örökösre is szól,, tekintettel az ügyv. rendt. 43. $-ára, azon kérelem előterjesztésére, hogy az elhalt fele részére megítélt főeskü leteltnek nvilvánittassék. (U. f. XVIII. 135.) A meghalt peresfél korábbi ügy­védje is jogosítva van kérni, hogy a megítéli eskü leteltnek tekintessék. Bpesti Tábla. (ü. f. XXXIX. 330. I.) Az ügyvéd ügyfelének elhalálozása esetén az örökösök nevében azok meghatalmazása nélkül is bejelent­heti az eskületételre való készséget és e bejelenlés meghatalmazás hiánya okából nem utasítható vissza. (U. f. XI, 4.) Az eskü letétele iránti kérvény be­adása, tehát az eskü leteltnek kimon­dás;! iránti kérvény is, mint az előbbit helyettesítő jogi lépés, záros halár­időhöz lévén kötve: az elhalt peres fél meghatalmazott ügyvédje nem­csak jogosítottnak, de kötelezettnek is tekintendő a záros haláridőhöz kötött eme kérvénynek az örökösök nevében való benyújtására. (III. í. II. 109.) A halál általi hitelesítés alkalmaz­hatósága már korábban hozoll jogér­vényes ítéletet tételez föl, annak tehát

Next

/
Thumbnails
Contents