A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. "238. §. kártérítés iránt indított polgári perien az, hogy a kár a beismert menynyiségnél többre rúgott, felperes által bizonyítandó, s ezen esetben az okozott kár mennyiségére nézve a becslőeskü megítélése nem foglalhat helyet. (R. f. X. 318.,) A becslőeskü megítélésénél a bíróság nincs kötve a károsult állal állítólag okozott kára fejében felszámított összeghez, s ha azt túlságosnak tartja, a fennforgó viszonyokra tekintettel mérsékelni, s a becslőesküt a mérsékelve megállapított összegre megítélni van jouositva. (R. f. X. 286., XII. 135.) Oly esetben is megítélendő az okozott kár mennyiségére nézve a becslóeskü, midőn a kártérítési kötelezettség bebizonyítására a főeskü általi bizonyítás ajánltatik. (H. f. XIII. 27.) A becslőeskü csak ugy ítélhető meg kártérítési követeléseknél, ha a kár megtörténte bebizonvittalott. (R. f. XVII. 74.) A becslőeskü megítélésének szükségképi feltétele, hogy az ezen eskü által megállapítandó kárt okozott személyre nézve kétség ne forosjon fenn. (R. f. XV. 90.) Beeslő esküvel nem a károsodás lénye, hanem az igazolt károsodás összegének mennvisége bizonyítható. (U. f. V. 40.) Becslő-eskü csak akkor ítélhető meg kárösszegre, ha a károsított annak mennyiségére nézve olyan adatokat hoz fel, a melyek alapján a szenvedett kár mennyiségének valószínűsége vélelmezhető. (U. f. XXX. 69.1.) A jóhiszemű birtokos által tett hasznos beruházások értéke, más bizonyíték hiányában becslőeskü által is megállapítható. (R. f. XIII. 39.) Felszámított ügyvédi munkálatoknak valóban megtörtént teljesítése főesküvel, az pedig, hogy e munkálatokért kivánt összegek mérsékeltek és valódiak, becslőesküvel is bizonvitható. (R. f. XIV. 114. 1.) A hagyatéki vagyon tiszta jövedelme beeslőeskü utján is megállapítható. (R. f. XIV. 159.) 238. §. Felfedező eskü. A polg. tvk. rendtartás 238. $-ában meghatározott módon a kiadót az iró felfedező esküre kötelezheti az iránt, hogy valamely munkának kiadásaiból egyenként és összesen hány példányt adott el, illetőleg értékesített. (R. L XV. 42.) Közszerzeményi minőségnek és értéknek meghatározása felfedező eskü tárgyát nem képezheti. (R. f. XXI. 24.) Az esetben, ha az örökhagyó tartozásáért indított perben az örökösök azon ellenvetést tették, hogy örökhagyó után mit sem örököltek, a hitelező jogosítva van, egy ez iránt indítandó alkeresetben követelni, hogy az örökösök örökhagyó hagyatékán felfedezzék, s bemondásaik valóságát esküvel megerősítsék, ellenesetben a hagyaték állagára nézve a hitelező által előadottak tekintendők valóknak. Ha a főper folyama alatt alkereset indíttatik, ez a főper kifolyása levén, az alkereset folytán költség nem Ítélendő, mert azon kérdés, hogy általában tartoznak-e alperesek felperes' nek perköltséget fizetni, a főperben