Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)
5^ A szóbeli végrendelet érvényéhez a végrendelkezőnek abbeli határozott kijelentése szükséges, hogy az általa tett nyilatkozatot szóbeli végrendeletnek akarja tekinteni (1876 : XVI. 19. §.). — Midőn az 1876: XVI. tcz. 8. §-a azt rendeli, hogy ott, a hol a végrendelet több ivből áll, ezek zsinórral összefüzendők s a zsinór két vége a végrendelkező, vagy a hol tanuk alkalmazása szükséges, legalább is egy tanú által pecséttel megerősítendő, önként értetik, hogy ez utolsó esetben a tanú pecsétjével akkor látandó el a zsinór két vége, a mikor a végrendelet aláirása eszközöltetik, különben meg volna hiúsítható ezen intézkedésnek czélja, mely abban áll, hogy az ivek ki ne cseréltessenek. (XXII. 37.) Bárgyú által alkotott végrendelet érvénytelenítése. (XXII. 84.) Örökösödési szerződés. Az örökösödési szerződésnek kiterjesztése az abban részt nem vevő gyermekekre önmagában a szerződést érvénytelenné nem teszi és csak azt vonja maga után, hogy a gyermekek nagykorúságuk elértével azt magukra nézve kötelezőnek elismerni nem kötelesek. — Honi törvényeink nem állapítanak meg oly megszorítást, hogy az öröklési szerződések csak házastársak kőzt köthetők. — Az 1876: XVI. tcz. hatályba lépte előtt öröklési szerződések érvényéhez nem kívántattak meg a végrendeletek alaki kellékei, hanem az ily szerződések érvénye ép oly kevéssé volt alakszerűséghez kötve, mint más szerződésé. (XX. 13.) Az 1853. évi május 1. előtt kelt örökösödési szerződésre alapított utóöröklési igény keletkezésének időpontjául nem az 1854. évi május 1. után elhalálozott örökös (immár örökhagyó) halálának, hanem az örökösödési szerződés keltének napját kell tekinteni. — Ehhez képest az utóöröklés igény az ősiségi nyilt parancs 9. §-a értelmében 1853. május i-től számított egy év alatt lett volna per utján érvényesítendő, ennek elmulasztása következtében pedig elenyészett, daczára annak, hogy az örökös (most örökhagyó) akkor még életben volt, és tekintet nélkül arra, hogy az örökösödési szerződés az ősiségi nyilt parancs 6. §-a értelmében letétetett-e vagy sem. — Az ősiségi nyiltparancs 6. §-a nem állapítja meg a letett régi végrendeletek és örökösödési szerződések feltétlen hatályát az által, hogy érvényeseknek nyilvánítja azokat az örökös öröklési képessége tekintetében, a mi nem egy magával az örökösödési joggal és az örökhagyó rendelkezési joga tekintetében, a mi magában még nem egy a végrendelet s örökösödési szerződés hatályával. — Ha a végrendelet hátrahagyásával elhunyt örökhagyónak vannak testvérei s ezektől leszármazott rokonai életben, a távolabbi oldalrokonoknak nincs kereseti joguk arra, hogy a végrendeletet külkellékek hiányánál fogva megtámadhassák (XX. 27.) A halálesetre szóló ajándékozás érvényéhez nem szükséges, hogy a tanuk a maguk nevében az okmányon bizonyítsák azt, hogy annak tartalma