Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

46 az özvegy addig, mig a hagyatékon teher van, tartást nem követelhet. — Ha a végrendelet az özvegynek lakásul egy megnevezett kastélyt rendel, ez alatt tágabb értelemben nemcsak a lakóház, hanem ennek tartozéka, a lakás kellemesebb élvezetére szolgáló kert is értetik; valamint ha a végrendelet értelmében a házhoz tartozó állatok is az özvegynek rendelkezésére bocsátandók, ebben az azok elhelyezésére a lakásul rendelt helyiség közelében szükséges épületnek használatba vehetése is benfoglaltnak tekintendő. — Az özvegyi jog alapján az özvegyet nemcsak a közönséges és szoros értelemben vett lakás, hanem a lakási igények kielégítésére szolgáló tárgyaknak — hova a bútor és egyéb házi felszerelés is tartozik — használata is megilleti; ezen tárgyak azonban csak azok lehetnek, melyek az özvegynek férje életében, akár magának, akár férjével együtt, közös használatára szolgáltak, s igy ha a bútorok és egyéb házi felszerelések az örökhagyónak saját használatára más részről voltak átengedve, az özvegy nem követelheti, hogy a férje tulajdonát nem képezett bútorok és egyéb házi felszerelések neki használatába átadassanak, vagy hogy azok helyett részére más hasonnemü tárgyak szereztessenek be. — A kit végrendelet alapján valamely hagyaték tiszta jövedelmének bizonyos része illet meg, az örökösökkel szemben igazolni tartozik a tiszta jövedelem miségét és mennyiségét. — A ki a leltár összeállításánál közreműködik és a leltárt aláírja, az ellen annak tartalma bizonyítékot képez, de az aláíró ennek daczára, ha a leltárban foglaltak valódiságát megtagadja, állításait bizonyítani jogosítva van. — Az ily leltárban felsorolt tartozások fenállásának megtagadása esetében a tagadót terheli a bizonyítási kötelezettség az iránt, hogy a hagyatéki teher fen nem áll. — A főeskü általi bizonyításnak a hagyatéki terhek fenállása tekintetében nincs helye, ha a bíróság a per körülményei szerint látja, hogy a bizonyítás más eszközökkel is teljesíthető volt. — Ha a felsőbb fokú bíróság egy ténykörülmény megállapítására nézve a feloldó végzésben szakértői szemlét rendel és az ennek folytán megtartott póttárgyaláskor ugy felperes, mint alperes a szemlét ellenzi, az elsőfokú bíróság a felek ellenzése folytán a szemle eszközlését mellőzni jogosítva van. (XII. 52.) Végrendelet magyarázása. — Örökhagyónak vagyona eredetéről való tévedése. (XII. in.) Végrendelet érvénytelenítését az öröklésből kizárt törvényes örökös nem kérheti, ha a hagyatéki tárgyalás alkalmával — bár annak előrebocsátása mellett, hogy a végrendelet mind kül- mind belkellékek hiányából kifogásolható — a hagyatékkal szemben minden igényéről feltételesen lemondott, és a végrendeleti örökös a kikötött feltételeket elfogadván, azoknak eleget tett. (XIII. 14.) Érvényes-e oly főpapi végrendelet, mely az 1871 máj. i-i körrendelet előtt alkottatott, előleges királyi engedély nélkül, vagy pedig 1871 május i-je előtt is előleges kir. engedélytől függött-e a főpapok végrendelkezésének joga? (XIII. 44-)