Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

44 több rendbeli ajándék összértéke alapján szabatik ki a kiegészítendő köteles rész — az utóbb megajándékozott alperes terhére. — Ha az örökhagyó több izben tett ajándékozást: a megajándékozottak mindegyike csak annyiban tartozik a köteles részt megtéríteni, illetőleg kiegészíteni, a mennyiben a neki adott ajándék által lett a köteles rész megsértve. Nem sérti pedig a köteles részt az oly ajándékozás, a mely után fenmaradt még az örökhagyó vagyonának fele ugy, hogy ezen megmaradt vagyonból — ha az elhalálozásig nem kevesbedett volna — a szükségörökösnek jutandott törvényes örökösödési rész fedezte volna a köteles részt. (Id. törv. szabályok 8. §.) (XI. 66.) A köteles rész kiszámításánál a hagyatéknak az örökhagyó halálakor megállapított becsértékét alapul venni s a köteles részt a hagyaték tiszta értéke után kell megállapítani. — Ha a köteles részre jogosított egyén hozomány czimén bizonyos ingóságokat kézhez vett, azok neki a köteles részbe csak annyiban számithatók be, a mennyiben beigazoltatik, hogy azok az atyai vagy anyai hagyatékhoz tartoztak volna. Oly esetben, midőn az anya az atya előtt elhalálozván, ingóságokat hagy hátra, a vélelem a mellett szól, hogy a köteles részre jogosított nő a férjhez menetelkor az anya után már korábban megnyílt örökösödésből ő reá szállott hagyatéki vagyont vette át; ennek ellenében alpereseknek kell bizonyitaniok, hogy az illető örökös a kérdéses ingóságokat az apától az apai örökségbe beszámitólag kapta meg. (XIV. 117.) Köteles rész megállapítása. (XV. 89.) Köteles rész megítélésére irányzott kereset ellenében nem lehet az osztrák polgári törvénykönyv 1487. §-a szerinti elévülés kifogását érvényesíteni olyankor, midőn a szükségörökös a köteles részre igényét annak idején örökösi nyilatkozatában bejelentette, de utóbb ezen igénye iránt az örökössel egyezséget kötött, később pedig ezen egyezség érvénytelenítése iránt pert indított és e per az 1861. évi Ideigl. Törv. Szabályok által visszaállított hazai törvények uralma alatt döntetett el jogerejüleg. Ily esetben az érvénytelenítési per eldöntése előtt a köteles rész iránti per megindítható sem volt, és ennélfogva az osztr. polg. tkönyv 1487. §-ában szabályozott 3 évi elévülési idő kezdetét sem vehette. (XVII. 94.) Köteles rész csak az oly javakból követelhető, melyek végrendelet nem léte esetén törvényes örökség tárgyául szolgálnának. Jövendő örökség czimén is lehet javakat átruházni és átadni a nélkül, hogy a szerződést szükségkép halálesetre szóló öröklési szerződésnek, vagy ilynemű ajándékozásnak kellene tekinteni. Az 1840: VIII. tczikk 16. §-ához. (XIX. 28.) A törvényes osztályrész (köteles rész) nem egyes hagyatéki javakból, hanem csak az egész hagyatéki vagyon számba vételével állapitható meg. — A ki törvényes osztályrészt keres, az törvényes öröklést nem követelhet. (XX. 18.)