Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

3i a vagyonban, mint a személyben okozott kárra. — A munkaadó felelősséggel tartozik azon intézkedéseiért, a melyek szerint a munkással annak életét és egészségét veszélyeztető munkát végeztet, mely felelőssége ugy a gyógyítási költségekre, valamint a munkaképtelenség egyenértékéül fizetendő tartási dijra kiterjed. (XVII. 101.) Az okozott kár megoszlása gazda és cseléd közt. (XVII. no.) Ha a pénzeslevél czimzett helyett másnak szolgáltattatott ki, az a feladóra nézve elveszettnek tekintendő, minélfogva ily esetben a postakincstár kártérítési kötelezettsége attól feltételeztetik, hogy az elveszett levél 6 hó lefolyása alatt reclamáltassék. (XVIII. 36.) Kóbor kutya lelövéséből eredő kártérítési kötelezettség. (XVIII. 119.) A ki a neki átadott és másnak tulajdonát képező kötelezvényt elveszti, ezzel még nem vált a kötelezvény tulajdonosának adósává, hanem csak kártérítéssel tartozik neki azon esetre, ha követelését az egyenes adóstól a kötelezvény elvesztése miatt meg nem kaphatná. (XIX. 73.) A községnek jogerőre emelkedett saját hatáskörében történt intézkedése kártérítési kötelezettséget nem vonhat maga után. (XIX. 102.) Az ingatlan átadásában késedelmes eladótól a vevő nem követelheti vissza az előre kifizetett vételárnak kamatait, hanem az ingatlan azon hasznainak megtérítését igényelheti, melyeket a késedelem kezdetétől a tényleges átadásig szedhetett volna. (XIX. 124.) <40. sz. celjes ülési döntvény.) Az állam kártalanítással tartozik akkor, midőn egy törvényszerűen fenálló rév közelében, nevezetesen egy mérföldön belül, állandó hidat építtet és ez által a révvámjog értéktelenné válik. Tartozik ezzel a kártalanítással akkor is, ha a szabad közlekedést az épített hídon ingyen engedi meg. (XX. 62.) Egy oly perben, melyet az 1871 : XL. tcz. 30. §-a alapján hozott alispáni határozattal, illetőleg az ebben megítélt kártalanítási összeggel meg nem elégedő fél tett a törvény rendes utján folyamatba és a melyben az alperes kincstár is viszonkeresetet támasztott az alispáni határozat hatályon kivül helyezése, illetőleg az annak folytán fizetett kárösszeg visszafizetése iránt, a bírónak nem az a feladata, hogy az alispán határozatát egyszerűen felülvizsgálja és azt az alispán eljárásának szabályszerűségénél vagy szabálytalanságánál fogva hatályában fentartsa vagy hatályon kivül helyezze, hanem feladata az, hogy az elébe terjesztett peranyagból birálja el azt a kérdést: vajon van-e a felperesnek kártérítésre joga, s ha van: kitől és mily mérvben követelhet kártalanítást? És az oly pernek anyagát képezik az ahhoz csatolt összes iratok, tehát esetleg az alispáni eljárást megelőzött előleges birói szemle és maga a közigazgatási eljárás is. — Az árvédelmi intézkedések által károsult félnek van kártérítési joga, ha kárát egy épített zárgát okozta, mely a belvizek természetes lefolyását megakadályozza s ez által a birtokos földjén vizáradást idézett elő. — Van pedig az ilykép károsult félnek kártérítési keresetjoga egyenesen az állam ellen •és tekintet nélkül az érdekelt községekre vagy társulatokra akkor, ha az