Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

Minthogy az 1871 : XVIII. tcz. (a községek rendezéséről) kifejezetten nem szünteti meg ama szerződéseket, melyek a községek és a községi orvosok közt még a törvény keletkezése előtt létrejöttek, ennélfogva ha az orvos az 1876: XIV. tcz. (a közegészségügy rendezéséről) 143. §-ához képest állomásának betöltésére alkalmas, a régebben kötött szerződés a községet kötelezi, ha a szerződésileg alkalmazott orvost a — különben a törvény által rendelt — választásnál meg nem választotta vagy a szerződési viszony létezését a választás előtt a felsőbb hatóságnak be nem jelentette. A választásnál mellőzött orvost szerződésileg biztosított életfogytiglani fizetése iránt kártérítés illeti meg, mert nem lakik a község területén, de ott lakni nem is köteles: a buzajárandóság azért nem illeti meg, mert az nem rendes fizetés gyanánt, hanem kötelességéhez most már nem tartozó működéseért volt részére biztosítva. (XI. 53.) Kártérítést követelhet a bérlő, ha a kibérelt lakás használata idő előtt tőle elvonatott azon okból, mert hatósági rendelet folytán, az építészeti és tűzrendőri szabályoknak meg nem felelő házat le kellett rombolni. A hatósági intézkedés ily esetben nem vonható az erőhatalom (vis major) fogalma alá, melyért felelősséggel senki sem tartozik. (XI. 141.) A pályakorlát hiányos szerkezete folytán származott kárt a vasuttársulat megtéríteni nem tartozik, ha a pályakorlát szakértők által a szabványrajznak megfelelőnek találtatott és ellene a közigazgatási vonal bejárása alkalmával sem tétetett kifogás. (XI. 194.) Azon körülmény, hogy valamely ingatlan iránt a község folytatván viszszahelyezési pert, az helyeztetett birtokba, nem akadályozhatja a kártérítési keresettel fellépő községi lakosokat abban, hogy a mennyiben azon ingatlanra tulajdoni jogukat kimutatják, a tulajdonukat képező birtokrészleteken állítólag tett károsítás miatt kártérítési követelésüket saját felperességük alatt érvényesítsék. — Ha a kártérítési kereset alapjául alpereseknek ugyanazon cselekménye hozatik fel, bár a kártétel a felperesek különkülön tulajdonát képező több rendbeli birtokrészleten történt, felperesek közös keresettel érvényesíthetik kártérítési követelésüket. — Azon körülmény, hogy az ingatlan tulajdona iránt egy harmadik részéről per van folyamatban, a tényleges tulajdonost nem akadályozhatja azon ingatlan után kártérítési követelése érvényesítésében. (XII. 2.) Gyáros felelőssége a gyárhelyiségben a munkások életének és egészségének biztosítása körüli mulasztás miatt, a munkás megsérülése esetén. Munkaképtelenség esetén a kártérítés mennyiségének alapjául a munkásnak a gyárban fizetett napszám vétetik. — A tartásdijképen megítélt életjáradék biztosításának csak az esetben van helye, ha a jogosult annak veszélyeztetését igazolja. (XII. 36.) A magkereskedő, ki vetésre nem alkalmas, meddő magot adott el, a vevő irányában a termelés meghiúsulása miatt elmaradt haszon megtérítésére kötelezendő akkor is, ha e részben kifejezetten szavatosságot sem vállalt, sem roszhiszemüleg nem járt el. (XII. 54.)