Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

26 saját, bár különböző jogalapon az engedményező ellen fenálló követelését beszámítás utján érvényesíteni. (XII. 47.) Az 1877: VIII. tcz. 7. S-a értelmében azon esetben, ha a kötelezvényben a kamatláb számszerűleg meghatározottan kikötve nincs, a kölcsöntőke 6%-ánál magasabb kamat meg nem ítélhető ; ebből folyólag az adós részéről a 6%-on felül teljesített kamatfizetés tőketörlesztésül számítandó. (XII. 77 ) Az, a ki a földet a termésnek bizonyos része fejében miveli, nem tekinthető a föld birtokában levőnek; ha tehát a tulajdonos az egyezményt megszünteti, birtokháboritás nem forog fen. — Az ily egyezményt nem lehet azonosítani az ingatlan haszonbérlete iránti szerződéssel, hanem az. csak oly szolgálat iránti egyezségnek tekinthető, mely a föld megnöveléséért a termés meghatározott részéhez ad igényt. (XII. 99.) Közbenjárási díj csak azon esetben jár, ha bebizonyittatik, hogy a szerződés létrejöttét a közbenjárás eredményezte. (XII. 139). Ha a közvetítőnek valamely ügylet közvetítése- és megkötéseért közvetítési díj igértetett, a közvetítési dij fizetendő-e már akkor is, ha a közvetítő az ügylet megköthetését lehetségesitette és a kötelezett fél kijelentette, hogy azt az ajánlott alakban megkötni akarja, habár azt később meg nem kötötte? (XII. 130.) A kötbér kikötésére vonatkozó szerződési pont szorosan magyarázandó és azért oly esetben, hol a kötbér fizetése azon feltételhez van kötve, miszerint a vasut-társaság gőzmozdonyait más mint a másik fél gyárából magának nem szállíttathatja, ezen kikötmény egyenesen a szerződő vasuttársaság, mint olyanra vonatkozik. Ha tehát a vasút eladatott és a vevő gőzmozdonyait máshonnét szerezné be, ez esetre a kötbér kikötése nem vonatkozván, kötbér nem is követelhető. — De kártérítés sem követelhető ez okból, mert a vasút eladása esetére a szerződés semmiféle intézkedést nem tartalmaz és e tekintetben a vasúttársaság szabad rendelkezési jogában, különösen a vasút eladhatására nézve korlátozva nem is volt. (XIV. 30.) A házasság közvetítéséért kikötött alkuszdij iránti követelés nem vehető olyannak, mely a jó erkölcsökbe ütköznék és azért birói uton érvényesíthető és megítélendő. — Adalék a váltótartozásért átvállalt köztörvényi kezesség kérdéséhez. (XV. 6.) A szolgálat megszüntetése után kötelező szerződés nélkül kiszolgáltatott fizetés nem tekinthető nyugdíjnak, hanem kegyadománynak. — A kegyadomány indító oka annak jogi természetén mit sem változtathat. — Rágalmak terjesztése miatt a kegyadomány kiszolgáltatása megvonható. (XV. 127.) Köztörvényi uton érvényesített váltókövetelés után csak a keresetindítás, nem pedig a váltón kitett lejárat napjától jár a késedelmi kamat. (XV. 136.) A választási pártbizottság elnökének felelőssége az utasítása folytán kiszolgáltatott italokért. — A ki valamely számlát a teljesített részfizetés saját-