Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

20 ményezőt terhelik és terhelték. Ebből önként következik, hogy a menynyiben az engedményes alperes haszonbérlő felperesnek az engedményező haszonbérlővel kötött alhaszonbéri szerződését figyelembe venni nem akarta,, tartozott volna felperes az alhaszonbéri szerződésen alapuló jogait per utján is érvényesíteni és a mennyiben felperes ennek mellőzése mellett az engedményes haszonbérlővel terhesebb alhaszonbéri szerződést kötött, az ebből származó kárra nézve az engedményező korábbi haszonbérlőt felelősség és kártérítési kötelezettség nem terheli (XII. 5.) Az, a ki a földet a termésnek bizonyos része fejében miveli, nem tekinthető a föld birtokában levőnek; ha tehát a tulajdonos az egyezményt megszünteti, birtokháboritás nem forog fen. — Az ily egyezményt nem lehet azonosítani az ingatlan haszonbérlete iránti szerződéssel, hanem az csak oly szolgálat iránti egyezségnek tekinthető, mely a föld megmiveléseért a termés meghatározott részéhez ad igényt. (XII. 99.) Ha a haszonbérlő a közterhek viselésére kötelezte magát, a «közterhek* alatt értendők-e a vízszabályozási s illetve ármentesitési költségek is? (XIII. 99.) A haszonbérbevevő, ha a haszonbéri szerződésben kiköttetett, hogy beállott elemi csapások folytán a bérösszeg leszállítását nem követelheti, a haszonbért azon esetre is tartozik fizetni, ha a kibérelt ingatlant a vizár elöntötte. — Elemi csapás alatt egyedül a természet nem rendszeres működésének eredményei tekintendők. — Ha a kibérelt ingatlan hasznavehetetlenné vált valamely műszaki müvelet folytán, melynek eredménye az ingatlant víz alá terelte, azon esetre, ha be nem igazolható: hogy a vizgát átvágása nélkül is a vizár állása ugyanaz lett volna, a haszonbérlő a víz alá került terület után a haszonbérösszeg aránylagos leszállítását követelheti. (XIII. 103.) A tulajdonos a sajátját képező dolgot, attól a kit a dologra nézve használati jog illet meg, bérbe, illetve, haszonbérbe veheti. — A haszonélvezetre jogosítottat a dolog használata e jog tartama alatt illetvén meg, az általa beszedett polgári gyümölcsöket csak annyiban jogosított a használati jog megszűntekor megtartani, a mennyiben azok ezen idő tartama alatt esedékessé váltak. — Ennek folytán, ha a haszonélvező az ingatlant bérbe adta és a bérösszeget felvette, a haszonélvezeti jog azonban a bérleti idő tartama előtt megszűnt, a dolog tulajdonosának köteles kiadni a bérösszeg azon részét, mely a jog megszűnésének napjától a bérlet lejártáig aránylag jár. (XIV. 82.) Ha a haszonbérlő a haszonbérbeadóval szemben kötelezettséget vállal arra nézve, hogy üzemtervet fog előterjeszteni, a haszonbérleti szerződés megszüntetésére nem szolgál elegendő okul az, ha a haszonbéradó az üzemtervet az okszerű gazdálkodás elveivel megegyeztethetőnek és elfogadhatónak nem találja, hanem ily esetben köteles a terv módosítására vagy átalakítására vonatkozó nézeteit a haszonbérlővel közölni és kölcsönös eszmecsere által annak megállapítását magán uton megkisérleni, ennek