Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

69 kezik, egyedül ezen hibás térrajzi kitüntetés alapján az előbbi tulajdonosok jogos tulajdonukat el nem veszthetik. (II. 114.) A magánokirat, bármely alakban van kiállítva, a kiállító ellen mindig bizonyít, ha valódisága kétségbe nem vonatott vagy bebizonyíttatott. A nem ügyvéd részére szóló meghatalmazást tartalmazó oly okirat tehát, melyből hiányzik az 1874: évi XXXV. törvényczikk 79. §. d) pontjában előirt azon kellék, hogy az okirat a felek előtt felolvasandó, és a 80. §-ban foglalt azon kellék, hogy megnevezve legyen, az irni nem tudó félnek ki irta a nevét alá: közjegyzői okiratot "nem képez ugyan; de ha az aláírás hitelesítésére nézve a pts. és a közjegyzői törvény által előirt kellékek a meghatalmazáson levő kézjegy hitelesítésénél megtartattak: akkor a meghatalmazáson levő kézjegy valódisága az ugyanazon okiraton levő közjegyzői hitelesítési záradékkal, tehát közokirattal, a prts. 172. §. a) pontja értelmében teljesen igazolva levén, a kérdéses meghatalmazás a kiállító fél ellenében beigazoltnak tekintendő. (II. 167.) Mennyiben lehet megerőtleniteni a nyomtatott ügyvédi meghatalmazásban foglalt rendelkezéseket ellenkező szóbeli megállapodásokkal? (III. 47.1'' A száraz bélyeggel való nyomás nem tekinthető aláírásnak. (III. 127.) Valamely követelésnek a hagyatéki leltár szenvedő tételei közé lett felvétele mennyiben szolgálhat bizonyítékul a követelés valódiságára és fenállására nézve ? (IV. 57.) A nyugta fogalmánál fogva cselekvő értéket nem képvisel, hanem csak valamely tartozás törlesztését jelenti és bizonyítja; az ily okirat lefoglalása tehát nem állapithat meg követelési jogot. (V. 151.) Ha felperesi község részéről a kártérítésre vonatkozó becslevél alperessel nem közöltetett, s alperes csak levélben értesíttetett a becslés eredményéről, a becslevél a kár mennyiségének megállapításánál bizonyítékul el nem fogadható. (V. 153.) Ha az, hogy a kötelezvény az olvasni nem tudó adós előtt felolvastatott volna, bizonyítva nincs, az 1868: LIV. törvényczikk 168. §-a kellékeinek meg nem felelvén, felperes köteles a kölcsön leolvasását igazolni. (VI. 6.) A könyvkivonatnak tételei a kereskedelmi törvény életbe lépte előtti időből származván, a kereskedelmi könyvek bizonyító erejének tartama e tételekre vonatkozólag a korábbi törvények, 1868: LIV. tcz. és nem a kereskedelmi törvény 31. §-a szerint bírálandó meg. (VI. 38.) Váltóbirósági marasztaló végzés arra nézve, hogy a váltó értéke valósággal leolvastatott, köztörvényi uton képez-e s mennyiben bizonyítékot? — A váltóra az elfogadói aláírás mellé vezetett és aláirt fizetési kötelezés köztörvény szerint készfizetői kezességet tartalmaz, mely az aláíró ellenében egyetemleges fizetési kötelezettséget állapit meg, melynek ellenkezőjét az aláíró tartozik bebizonyítani. (VI. 126.) A váltóóvás mint közokirat ellenében a tartalom hamisságának bizonyítása az 1868: LI\ . tcz. 165. §-a szerint megengedve lévén, e czélból a polgári