Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

24 lemondást azon jogról, melynél fogva az árverés alul felmentett ingatlan a fölmentés nélkül árverés alá bocsáttathatnék; e feltétel nem áll be, ha az árverés csak felfüggesztetett. (X. 48.) A kegyes alapítványt az eredeti alapítványtól eltérőleg kibővíteni uj alapítványi okirat nélkül nem lehet s az eredeti alapítvány lerjedelmén az alapító utódainak egyes jótéteményei nem változtathatnak. (X. 64.) Gyermektartási dij fizetésére kötelezhető nemcsak az apa, hanem ha az apa önálló gazdaságot nem visz s a nagyapával vagyonközösségben van, a nagyapa is. — Egyetemleges kötelezettség. (X. 91.) A házasság erkölcsi és társadalmi jellegénél fogva nyerészkedésre irányult közvetítés tárgyául és ily közvetítésre vonatkozó szerződés kereset alapjául nem szolgálhatván, ha a per során az, hogy a kereseti váltó ily czimen keletkezett, törvényszerűen beigazolva lett, felperes keresetével elutasítandó. (X. 94.) Felperes mint nem tulajdonosa, hanem letéteménvese a betéti könyvecskének s a biztosítottaknak csak egyike nincs jogosítva a többi jogosítottak hozzájárulása nélkül a takarékpénztári könyvecskét értékesíteni, s alperes mint a biztosítottak másika jogosítva van a takarékpénztári betét kifizetését megtagadni. (X. 136.) Kártérítés. Az, ki szerződésszegőnek veendő, mint ilyen a foglaló kétszeresének megfizetésére kötelezendő, főkép ha beismerte, hogy a felperes által értesíttetett a kárkövetelésről. (XXVI. 81.) A vesztett haszon által előállott kárt nem a pusztán lehető s a szakértők véleménye szerint beállható veszteség, hanem csakis a szükségkép beállani kellett hátrány képezheti. — A kártérítés mennyiségét illetőleg a biró törvény által nincs a szakértői becslési feltételek elfogadására kötelezve. (XXVI. 89.) Ha felperes keresetében csak azt állítja, hogy alperes által megígérve lett, hogy a famennyiség értékének megfelelő kárpótlást fog részére kiszolgáltatni, az azonban, hogy a kárpótlási igéret tartalmára, teljesítésének módjára és a kárpótlási összegre nézve a felek között közös megállapodás jött volna létre, vagy hogy az igéret csak el is fogadtatott volna, nem is állíttatik, akkor alperest annak a hallgatag beismerésére alapított indoknál fogva a kereseti erdőfa becsértékébe elmarasztalni nem lehet. (XXVII. 52.) A bírósági hivatalnok által elsikkasztott összegért a károsított félnek első sorban az állam levén felelős, a kincstárt képviselő kir. jogügyi igazgatóság szavatosság iránti kérelmének hely nem adható, mert a kárositó ellen az államnak viszontkereseti joga fentartatik ugyan, de ez harmadik (károsított) telek ellenében szavatosság iránti jogosultságot nem képez. Az állam csak azon összegekért felelős, melyeket a hivatalnok hivatalos minőségében átvett és elsikkasztott; ellenben a sikkasztás tényéből kifolyó késedelem