Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
10 azon telket is, melyet az eladó telekkönyvön kivül tényleg birtokolt. (XXVII. 112.) Ha az eladó egy tanúval bizonyítja, ha az adásvételi szerződés készítése alkalmával a telekkönyvi h. r. számokat nem ő, hanem a tanú irta ki a községi jegyzőnél és iktatta a szerződésbe a nélkül, hogy az eladónak tudomása lett volna, hogy minden h. r. szám alatt minő ingatlan birtok foglaltatik, és egyébként igazoltatik az, hogy a vitás föld tényleg a vétel tárgyát nem képezte, ezen földre nézve a szerződés érvénytelennek kimondandó, s a mennyiben már a telekjegyzőkönyvbe átvétetett volna, a vevő tartozik tűrni, hogy ezen ingatlanság a tulajdonjog törlése mellett az eladó telekjegyzőkönyvébe visszavezettessék. (XXVIII. 2.) Árkülönbözet polgári bíróság előtt csakis «áruszerzőkötés» (áruszerződés) alapján követelhető. — Habár a szerződésben világosan az foglaltatik : hogy a lefizetett foglaló után kamat nem jár, ez mégis csak ugy tekinthető kikötöttnek, hogy az eladó a szerződésben kikötött szállítást teljesitendi; ha ellenben nem teljesiti, a foglalót, ha vissza is adta azt, minden törvényes jogalap nélkül haszonélvezte a visszaadásig és a vevőt a foglaló utáni törvényes kamatnak erejéig valósággal megkárositotta és azért ezen kamat megfizetésébe marasztalandó. (XXVIII. 17.) Ha felperesnek a cséplés kezdetén alkalma volt tudomást szerezni arról, hogy a cséplőgép rendeltetésének csak tetemes kárral képes megfelelni és a munkát azonnal, mihelyt a gép roszaságáról meggyőződést szerzett, be nem állította, hanem a munkát saját kárával is tovább folytatni engedte: ezáltal kárköveteléséről mintegy önkényt lemondottnak levén tekintendő, a cséplés eredménye felett felvett vizsgálat alkalmával a pelyvában maradt szem és a kazalban maradt ép kalászok megszemlélése felett hozzávetőleg kiszámított kárnak megtérítése iránti keresetével elutasítandó. (XXVIII. 20.) A mig az eladó az eladott ingatlan felett bekebelezhető okmányt a vevőnek nem adott, addig a vevő a vételár fizetésére nem kötelezhető. (XXVIII. 27.) Az utánvét nélkül küldött árukra a vasúti árukiadónál történt fizetés illetéktelen közegnél történvén, fizetésnek nem tekinthető. (XXVIII. 62.) Azon körülmény, hogy a kereseti áruczikkeknél később kiszolgáltatott áruk ára kifizettetett, nem állapítja meg azon jogi vélelmet, hogy a korábbi tételek is ki vannak fizetve, mivel ily vélelem csak oly fizetéseknél áll, melyek egy főkötelezettségből származván, bizonyos időszakokban teljesitendők. (XXVIII. 71.) Ha a vevő az árut jogosan bocsátotta az eladó rendelkezésére, habár évek is multak el már az áru megrendelése és illetve vevőhez érezte óta, az eladó felperes köteles beigazolni, hogy azon okok, melyeknél fogva alperes vevő ezen árut neki rendelkezésére bocsátotta volt, utólag elhárittattak és hogy ekként a szóban levő áru alperesi vevő részéről véglegesen átvennék tekintendő, s ha ezt nem igazolja, a vételár iránti keresetével elutasítandó. 'I. 32.) Aru visszaküldése rendelkezésre bocsátás joghatályával bir. A visszaküldő ily
