Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

2ÓO BŰNVÁDI ELJÁRÁS.* I. FEJEZET. Általános szabályok. A rágalmazás miatt bünperbe fogott egyén által valamely bírósági személy határozottan oly cselekményekkel vádoltatván hatóság előtt, melyek, ha valódiságuk bizonyittatik, kétségkívül büntetést vonnának magok után, és a rágalmazó ellen, ha cselekménye akár hamis vádnak, akár rágalmazásnak vétetik, a bűnvádi eljárás csak az esetben lévén elrendelhető, ha az általa felhozott vádak alaptalanok, azok alaptalansága pedig csakis az ezekre kiter­jedő bűnvádi eljárás utján derittethetvén ki: mindenekelőtt a bírósági személy ellen felhozott vádakat kell rendesen bűnvádi vizsgálat tárgyává tenni. (XXVI. 38.) A nem büntetendő cselekmény által szerzett tulajdonjogától valakit meg­fosztani nem lehetvén, a másodszori átruházást tartalmazó szerződés meg­semmitése iránti határozat a bűnvádi eljárás tárgyát képező kérdésnek nem tekintethetik, midőn az uj vevők roszhiszemüleg nem jártak el. (XXVI. 40.) Ha az okmány vagy aláírás hamissága miatt megindított bűnügyi vizsgálat megszüntettetik, az ez iránt hozott bűnügyi határozat az okmány vagy aláírás valódiságát kétségtelenné nem teszi, és ki nem zárja az okmány vagy aláírás valódiságának polgári perben megtagadását; miután csak azon okmány vagy aláirás valódisága vagy hamissága nem képezheti többé pol­gári perben vita tárgyát, melynek hamissága már bűnügyi uton jogérvé­nyesen kimondatott. (IV. 153.) Mikor foglalhat helyet a feljelentésnek szabályszerű eljárás mellőzésével való elutasítása. (V. 15.) Ha a B. T. K. 269. §-a alá eső cselekményre emeltetik a vád, a bűnvádi eljárás csak közvád utján, csak a kir. ügyész által indítható meg. A királyi ügyésznek azonban a közvád emeléséhez az ugyanezen szakaszban kijelölt közegektől nyert felhatalmazásra van szüksége. E zen felhatalmazás igazo­lása nélkül a kir. ügyész által emelt vád a bíróság által visszautasítandó. (V. 60.) Az örökséget átadó (beszavataló) végzésnek megerőtlenitése az örökösödési per útjára tartozik, s azért a büntető bíróság olyan bűnvádi feljelentést el nem fogadhat, melynek czélja oda irányul, hogy a beszavatolási végzés érdemleges okokból hatályon kívül helyeztessék. (VI. 103.) (24. sz. teljes-ülési döntvény.) Az esetben, ha az indítványra jogosított indítványát a törvényben meghatározott idő alatt visszavonja: ezen vissza­vonás a bűnvádi eljárás megszüntetését vonja maga után. (VII. 112.) * A felosztásnál az 1872. évi Ideiglenes Bűnvádi Eljárási Szabályok vétet­tek alapul.

Next

/
Thumbnails
Contents