Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
22J a tolvaj birtokából annak beleegyezése nélkül, jogtalan eltulajdonítás czéljából elveszi, lopást követ el, nem pedig orgazdaságot. A birtoklás a birtokos vagy birlaló akarata ellenére csak ugy szűnik meg, ha a dologra való physikai behatás lehetősége véletlen esemény vagy más személy tevékenysége következtében teljesen elenyészett. A ki tehát a dolgot valamely általa ismert helyen elrejti, ezáltal nem veszítette el a birtoklást, és ilyen dolognak elvétele lopás, hacsak az elvevő nem bizonyitja, hogy alapos oka volt hinni, hogy a dolog nincs más személy birtokában. (IV, 123.) A jogtalan elsajátítás és a lopás közötti határvonal megállapításához. (IV. 167.) Lopástól való önkéntes elállás. (V. 18.) A tyúk élelmi czikket képez, és ellopása kihágásnak minősíthető. (V. 27.) A hivatali visszaélés eszmei bűnhalmazata lopásban való bűnrészességgel. — Lopás bűntette. (V. 43.) Lopás a haszonbérbe vett földön a haszonbér letelte után. — Fenforog-e lopás, ha a vádlott a közte és a panaszos közt fenálló bonyolult magánjogi viszonyok folytán feljogosítva hihtte magát a tárgy elvételére. (V. 67.) Azon a postánál alkalmazott egyén, a ki a feladott leveleket feltöri és pénztartalmuktól megfosztja, nem sikkasztást, hanem lopást követ el, mert a levelek nem tekintethetnek birtokában vagy birlalatában levőknek, illetőleg őrizetére bízottaknak, minthogy azokra nézve a feladók, külön tartályba zárás és lepecsételés által a birtokot maguk részére fentartották. (V. 149.) A furtum usus büntetlenségének kérdéséhez. (VI. 11.) A ki egy idegen ház padlójának deszkáit felszaggatja, és azokat egyéb tárgyakkal együtt elviszi, nem követ el a lopáson kivül a B. T. K. 421. §-ba ütköző cselekményt is, mivel azon tette csak a jogtalan eltulajdonítás véghezvitelét lehetségessé tevő cselekménynek tekintendő. (VI. 14.) A ki a dolgot valamely általa ismert helyen hagyja vagy mást megbiz, hogy a dolgot ily helyre tegye le, az nem veszíti el a birtokokist, habár a dolog felett pillanatnyilag nem rendelkezhetik. Azon harmadik személy tehát, ki ily dolgot eltulajdonít, lopásban (B. T. K. 333. §.), nem pedig talált dolog jogtalan elsajátításában (B. T. K. 365. §.) bűnös, ha a körülményekből tudhatta, hogy a dolog félre van téve. Ellenben ha az eltulajdonitó nem tudhatta, hogy a dolog csak félre van téve, a jogtalan elsajátítás vétsége forog fen. (VI. 17.) A ki lopásból eredő gabonát megvesz és tudva újra zsákokat ad kölcsön a czélra, hogy a lopandó gabona abba helyeztessék, annak ezen második cselekménye nem orgazdaság hanem segités. (VI. 42.) Lopási szándék bebizonyitottságának hiánya. (VI. 44.) Több dolog elvétele által elkövetett lopás. Folytatólagos bűntett. (VI. 71.) Elvétel jogtalan eltulajdcnitási szándék nélkül. Lopás. (VI. 132.) Szekrényben lévő tárgy ellopása a szekrény eltulajdonítása által. (VI. 150.) Lopás kísérletét mily körülmények közt állapítja meg az, hogy valaki másnak zsebébe nyúlt? (VI. 151.) 15'
